Neked is jár plusz 20 ezer forint!

A munkaügyi és esélyegyenlőségi törvények mindenhol tiltják, hogy a munkáltatók azonos tudású és pozíciójú beosztottjaikat pusztán nemük különbözősége miatt másként kezeljék. Hiába azonban a jog, ha a valóságban a férfiak és nők közötti béregyenlőség még mindig csak álom.

Tagadhatatlan, hogy a munkaerőpiacon egy nőnek még mindig sokkal keményebben meg kell dolgoznia a sikerért. Statisztikai adatok sora bizonyítja, hogy a lányhallgatók jobban tanulnak, és általában jobb minősítésű diplomát is szereznek, mégis a férfiak foglalják el a vezető pozíciók többségét.

A férfiak dominanciája és anyagi megbecsültsége a nők rovására sajnos nem újdonság, és még csak nem is tipikusan magyar jelenség. Világviszonylatban is igaz az állítás, miszerint a munkaadók az azonos képességű férfi és női munkavállaló közül az előbbit fizetik meg jobban.

Világszerte kevesebb a nők fizetése

A női fizetések tekintetében nemzetközi szinten sem túl rózsás a helyzet. A briteknél például a közelmúltban nagy botrány volt, amikor kiderült, hogy a szigetországban a nők ugyanazért a munkáért minden ötödik cégnél bizonyíthatóan kevesebb bért kapnak, mint férfikollégáik, ráadásul ezzel az angol cégek nem csupán önérzetet, még törvényt is sértenek.

Az egyik legnagyobb amerikai jogvédő szervezet, az Institute for Woman’s Policy friss felmérése szerint még az esélyegyenlőségben élen járó USA-ban is általános, hogy lecsippentenek a nők béréből a férfiak javára. A számok egyértelműen bizonyítják, hogy az amerikai nők átlagosan 20%-kal keresnek kevesebbet, mint férfikollégáik. Az európai országokban is általános jelenség a béregyenlőtlenség, bár a törvények mindenhol tiltják a nemek közötti hátrányos megkülönböztetést. Az Európai Bizottság éves felmérése szerint a nők bérhátránya jelenleg 17,4%, ami azt jelenti, hogy átlagosan közel 20 ezer forinttal rövidítenek meg minden európai dolgozó nőt. Pozitív példa is van azért, Svédország például egészen közel jár a béregyenlőség ideális állapotához. Persze könnyű nekik, ott a svéd nők jogait külön ombudsman és miniszter védi, ráadásul a parlamenti képviselők közel fele is nő.

A magyar nőket 20-30 ezer forinttal rövidítik meg

Hazánkban a nők bére szinte minden képzettségi szinten alacsonyabb, mint a férfiaké. Nagy általánosságban a magyar nők ugyanolyan végzettséggel, ugyanazért a munkáért tizedével kapnak kevesebbet, mint férfikollégáik. A bérek közötti eltérések azonban régiókként változnak.

 

A felmérések szerint jelenleg Somogyban a legrosszabb a helyzet, ott ugyanis 20-30% is lehet a nők bérhátránya. Tehát, ha jól számolunk, a nők átlagosan havi 20-30 ezer forinttal visznek haza kevesebbet, mint azonos tudású és pozíciójú kollégájuk, pusztán azért, mert nők. Jó hír viszont, hogy a tanulás kifizetődő, vagyis a végzettség szintjének növekedésével csökken a nők fizetésbeli hátránya. Tehát az érettségivel vagy diplomával rendelkező nők fizetése a vállalaton belül kevésbé - csak 10-11%-kal - marad el a férfiakétól. A béren kívüli juttatásokat illetően viszont nincs megkülönböztetés, a céges autó, a mobil vagy a laptop a nőknek is ugyanúgy jár.

Túl alacsonyan szabjuk meg a fizetési igényt

A nők bérhátrányának oka nagyrészt a társadalmi tradíciókban gyökeredzik, vagyis a hagyományos férfi-női szerepek több évszázados uralmában. Szociológusok szerint azonban a helyzet nem reménytelen, a változások az egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel - ha lassan is, de - már elindultak, tehát a bérek várhatóan tovább közelednek egymáshoz.

Nem lehet azonban mindent a társadalmi skatulyára fogni. Meglepő, de a pszichológiai felmérések egyértelműen bizonyítják, hogy a nők maguk is okolhatók a kialakult helyzetért. Mi ugyanis elsősorban a szakmai előmenetelért jelentkezünk egy állásra, nem pedig a magas fizetésért, szemben a férfiakkal, akiket egyértelműen a bér motivál. A női tudásszomj és a férfi pénzéhség harcából is csak bátortalanságunk miatt kerülünk ki vesztesen, fizetési elvárásainkat ugyanis mi magunk húzzuk meg túl alacsonyan.

A legfrissebb adatok szerint állásinterjún a diplomás férfiak átlagosan 25 ezer forinttal kérnek magasabb bért, mint a női jelentkezők. Ha tehát mi, nők legalább olyan öntudatosan szabnánk meg a munkánk árát, mint az erősebb nem képviselői, egy lépéssel máris közelebb kerülnénk az áhított béregyenlőséghez.

• pénz
• jogok
• munkajog
• állásinterjú
• Terasz