Már a Neander-völgyiek is tartották a mai szokást: a régészek sem hitték volna

Halotti szertartással búcsúztathatták halottjaikat a Neander-völgyiek.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.

Sóbors

Ez is érdekelhet

Retikül

Extra dús frizura, lágy hajvégi hullámok: így használd a körkefét a beszárításkor
Ugyanaz az alapszett 4 szuper kombinációban: a fekete nadrág és a fehér atléta ilyen változatos lehet
Karcsúsító ruhafazonok telt alakon: nőiesek és előnyösen hangsúlyozzák a sziluettet

Top olvasott cikkek

Egy Irakban feltárt Neander-völgyi temetkezési hely leletei arra utalnak, hogy a 70 ezer évvel ezelőtt ott élő Neander-völgyi emberek halotti szertartással búcsúztathatták elhunytjaikat - számoltak be róla brit hírportálok. A kutatók a közelmúltban újabb Neander-völgyi ember maradványait fedezték fel Bagdadtól 800 kilométerre északra, a Sanidar-barlangban, ahol korábban már találtak Neander-völgyi maradványokat.

A most feltárt, Sanidar Z-nek elnevezett csontvázából jó állapotban maradt fenn a koponya, a mellkas felső része és mindkét keze. Bár a nemét még nem tudták megállapítani, az elemzésből már kiderült, hogy több mint 70 ezer éves a lelet, és egy középkorú vagy idősebb Neander-völgyi maradványa. A barlang további tíz Neander-völgyi otthona volt, az ő maradványaikat hatvan évvel ezelőtt tárták fel a régészek.

Virágot tettek az elhunyt mellé

Az egyik csontváz körül ősi pollennyomokat is találtak. A pollen jelenlétéből néhány régész arra következtetett, hogy ezek az ősemberek nemcsak eltemették a halottjaikat, hanem virágokat is tettek köréjük. Ez pedig ellentmond annak a korábban széles körben elterjedt feltételezésnek, hogy a Neander-völgyiek buták és állatiasak lettek volna.

A pollennyomok miatt a Sanidar-barlang virágos temetőként vált híressé. Chris Hunt kulturális antropológus, a liverpooli John Moores Egyetem tudósa az új sanidari leletet egy igazán látványos felfedezésként értékelte. Mint mondta: a testet a barlang padlóján egy mélyedésbe fektették félig fekvő helyzetben, és a feje mögé egy követ tettek.

A tíz Neander-völgyi maradványa közül négyet különleges együttesként találtak meg, ami felveti, hogy az egykor ott élő Neander-völgyiek visszatértek erre a helyre, hogy ott helyezzék nyugalomra halottjaikat. Hunt szerint a négy test egy akkora területen helyezkedett el, mint egy kis méretű ebédlőasztal székekkel.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a nemi egyenlőtlenség és a toxikus maszkulinitás jelenségéről beszélgettünk. Mi a különbség a férfiség és a férfiasság között? Mi számít toxikus maszkulinitásnak, miért alakult ki, és vajon köze van-e a Metoo mozgalomhoz? Miért van annyira kevés női vezető, és miért csak férfias személyiségű nők kerülnek vezetői pozícióba? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a válaszokat Szél Dávid pszichológus, Leszkovszki Máté újságíró, és Pintér Ada.

_Promóció

Hunt úgy vélte, ha modern emberekről lenne szó, használhatnánk a temető kifejezést, de ez egyelőre még túl messze van attól, amit a Neander-völgyiek viselkedéséről tudunk.

Kiemelt kép: Getty Images

12 külső tulajdonság, amit a Neander-völgyi ősöktől örökölhettél

Tulajdonságaiknak azon része, mely előnytelen volt, és a túlélést nehezítette, a természetes szelekció által az évezredek lassú folyásában eltűnt. A megmaradt tulajdonságokat tovább örökítették a Neander-völgyiek.