Találtak egy koponyát, ami új megvilágításba helyezi az emberiség történetét
A modern ember 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél.

europa-terkep
Ez is érdekelhet

Fürdőzés még nem volt ilyen izgalmas: Élvezd a nyarat Bükfürdőn! (x)

Operagála - egy romantikus este Vittorio Grigolo sztártenorral (x)

Debrecenben beindult a Nyár! Trópusi kalandok az Aquaticumban (x)

beauty and style

Újra hódít a falatnyi bandeau top: mutatjuk, itthon melyik darabokra csaphatsz le »

Haslapító smoothie puffadás és zsírpárna ellen: ezt idd tízóraira, ha fogyni szeretnél »

10 évet letagadhatsz ezekkel az elegáns frizurákkal: így hozd ki a maximumot a rövid fazonból »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A modern ember jóval korábban hagyta el Afrikát, és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába, mint ahogyan azt eddig vélték - állapították meg német és görög kutatók egy Görögországból származó koponya elemzése alapján. A modern emberi koponya a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangból került elő - közölték a Tübingeni és az Athéni Egyetem kutatói a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmányukban.

A koponyát az 1970-es években találták egy barlangban, később az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Sérült részeit virtuálisan rekonstruálták, és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Bizonyos jellemzői, például a kerek nyakszirt miatt a Homo sapiens egy korai formájaként azonosították. Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori emberkoponya - állapították meg.

koponya

Az eddigi ismert, Európában talált Homo sapiens-leletek megközelítőleg 150 ezer évesek. A tudósok abban megegyezésre jutottak, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon. A most publikált kutatási eredmények viszont kimutatták, hogy az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték - mondta Katerina Harvati, a Tübingeni Egyetem paleoantropológusa.

Összetett a Homo sapiens története 

Egy másik koponyát, amelyet szintén az Apidima-barlangban találtak, egy neandervölgyi maradványaként azonosítottak, elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek.

A cikk az ajánló után folytatódik

A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember. Faysal Bibi, a berlini Természettudományi Múzeum munkatársa szerint a kutatási eredmények illeszkednek az elmúlt évek felfedezéseinek sorába, amelyek által a Homo sapiens története mind régebbinek és összetettebbnek tűnik.

Kiemelt kép: Getty Images

Emberi csontokat is találtak a Baradla-barlangban

Az aggteleki Baradla-barlangot Európa egyik leggazdagabb barlangi lelőhelyeként tartják számon. Ezúttal az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és az ELTE Régészettudományi Intézet végzett itt feltárást.

Ezt is szeretjük