Meglepő dolgot fedeztek fel a kutatók a mai emberek DNS-ében

Minden mai embernek van Neander-völgyi örökítőanyag a DNS-ében.

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.

Sóbors

Ez is érdekelhet

Retikül

Erősíti az önbizalmat és változatosan viselheted: a piros szín minden szettet feldob
Jennifer Lopez lágy tónusú frizurája most az etalon: a legdivatosabb hajszínek a szezonban
A 49 éves edzőnő szerint a sport mindent megváltoztat: testileg-lelkileg fiatalító hatással bír

Top olvasott cikkek

01

John Goodman felismerhetetlen lett 90 kilós fogyása után: feleségével együtt fotózták
02

Ő volt a Szerelem első vérig Fügéje: 57 éves, és ezzel foglalkozik Beri Ary
03

Megváltoztatták az ideális vérnyomásértékeket a szakértők: mostantól ez számít normálnak
04

Itt találtak Magyarországon a legnagyobb koncentrációban rákkeltő anyagot: térképen látszik a kutatás eredménye
05

Nagy bajt okozhat, ha így használod az air fryert: ezért intenek óva tőle a szakértők

Minden mai embernek van valamiféle Neander-völgyi öröksége a DNS-ében, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt. Amikor évekkel ezelőtt először szekvenálták a Neander-völgyi ember genomját, a tudósok kimutatták, hogy az Európában, Ázsiában és Amerikában elő mai emberek DNS-ének mintegy 2%-a a Neander-völgyitől származik.

A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a Neander-völgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A Neander-völgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a Neander-völgyi ember genetikai örökségét a nem afrikai népességben.

A Neander-völgyi örökség

A Cell című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a Princeton Egyetem kutatói bemutattak egy új számítógépes módszert, amellyel az emberi genomban kimutatható a Neander-völgyi örökség. Az általuk IBDmixnek nevezett módszer először tette lehetővé, hogy az afrikai lakosságban Neander-völgyi genetikai örökség után kutassanak.

- Ez az első alkalom, hogy észlelhetjük a Neander-völgyi örökítőanyag jeleit az afrikaiakban. Meglepődtünk azon, hogy az általunk véltnél jóval nagyobb mértékben van jelen - idézte Joshua Akey professzort az egyetem közleménye.

A Princeton kutatói által fejlesztett módszer a nevét az öröklés általi azonosság - identity by descent - genetikai elv nevéből kapta, amely szerint, ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor nekik egykoron közös ősük volt. Az IBD-szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

_Promóció

Az afrikai lakosság Neander-völgyi örökítőanyagának azonosítása mellett a kutatók azt is megállapították, hogy az nem a Neander-völgyiek és az Afrikában élt ősemberek közvetlen keveredésén alapul, hanem az őskori európaiak Afrikába visszatérve vitték magukkal a Neander-völgyi örökítőanyagot.

Fotók: Getty Images

3700 éve élt Ava, de ma is a szemébe nézhetsz

Az asszony csontjai, koponyája és fogai 3700 éve nyugodhattak a skót Achavanichben, ezért elnevezték Avának. Többéves tudományos munka után Ava arcot kapott, és immár nemcsak a csontjait láthatjuk, hanem egy konkrét képet is róla.