Brutális napvihar nyomaira bukkantak Grönlandon - Az egészségre is veszélyes

Több mint kétezer éve történt hatalmas napkitörés bizonyítékaira bukkantak Grönlandon svéd tudósok. Felfedezésük nagy jelentőségű napjainkra nézve is, mivel a napkitörések komoly károkat okozhatnak a modern technológiákban - írja a BBC hírportálja. A svéd tudóscsoport grönlandi jégmagokban talált bizonyítékokat arra, hogy i. e. 660-ban a Földre protonrészecskék záporoztak.

A jégmagokban talált radioaktív izotópok, a berillium-10 és a klór legstabilabb radioaktív izotópja, a klór-36 kozmikus eredetűek. A szakemberek szerint a kozmikus esemény tízszer erősebb volt, mint bármely hasonló napkitörés, melyet a modern mérőeszközök használata óta feljegyeztek. A Nap által kibocsátott, töltött részecskék átlagos körülmények között másodpercenként 400 kilométeres sebességgel haladnak a Föld felé.

Egy nagyon erős koronakidobódás esetén azonban másodpercenként 2-3 ezer kilométer sebesség is lehetséges. A grönlandi jégben talált bizonyíték szerint az i. e. 660-ban történt napkitörés egy szoláris protonesemény - SPE - volt. Ha egy ilyen napvihar közvetlenül eléri a Földet, az zavart okozhat a kommunikációs és navigációs eszközök működésében, vagy tönkre is teheti azokat.

A repülőgépek utasai is veszélybe kerülhetnek

Legrosszabb esetben az elektromosan töltött részecskék akár az űrben lévő műholdakat is károsíthatják, és hatással lehetnek az űrben lévő űrhajósok egészségére is. A több ezer méter magasban a sarkkörökhöz közel szálló repülőgépek utasai és személyzete szintén nagyobb mértékű sugárzásnak van kitéve.

- Ezek nagy energiájú szoláris protonesemények. A nagy energiájú részecskék közvetlenül zárpornak a Földre, létrehoznak olyan részecskéket, melyeket mérünk. Ezekhez kapcsolódva vannak alacsonyabb energiájú események, melyek átlagosan egy-négy nap alatt érik el a Földet. Ezek geomágneses vihart okoznak. Ez a két eseménytípus nem mindig esik egybe - mondta Raimund Muschlere, a Lundi Egyetem kutatója a BBC News-nak.

A kutatók azonosítottak a múltból két másik nagy eseményt is, melyek bizonyítékokat hagytak a grönlandi jégmagokban és a fák gyűrűiben. Ezen események egyike 774-775-ben történt, és erőssége hasonló volt az i. e. 660-ban történthez.

Mekkora az ember a világűrhöz képest?

Neked is volt már olyan érzésed, miközben a csillagos eget bámultad, hogy porszemek vagyunk? Ha végignézed a következő tíz képet, valóban megbizonyosodhatsz arról, hogy teljesen feleslegesen rágódsz az apró problémákon.

• grönland
• napkitörés
• tudomány
• csillagászat
• világűr
• Terasz