3 fontos dolog, amit nem tilthat meg a főnököd!

Munka Törvénykönyve ide vagy oda, sajnos még ma sem azok a munkahelyek vannak többségben, melyek pontosan betartják a jogszabályokban és a törvényben foglaltakat.

Pedig a megfelelő munkakörülmények és az alanyi jogon járó szabadság, valamint az egyéb kedvezmények nemcsak papíron fontosak: a munkavállaló is ember, akinek ugyanolyan joga van pihenni, mint bárki másnak.

Mindemellett sajnálatos tény, hogy gyakran maguk a munkavállalók sincsenek tisztában azzal, hogy milyen jogok illetik meg őket.

Miért fogadnád el, hogy a törvényben előírt maximum hat óra helyett mindennap tíz órát ülsz a számítógép előtt, és a szabadságod sem annyi, mint amennyinek lennie kellene? Ahelyett, hogy esténként a négy fal között szomorkodnál a sorsodon, ismerd meg a jogaidat, és harcolj is értük!

Jogod van a másodálláshoz!

A fizetéskiegészítés legegyszerűbb módja a másodállás vállalása, ahhoz azonban, hogy lehetőséged is legyen így több pénzt keresni, tisztában kell lenned néhány dologgal. Ne felejtsd el: a jogaiddal legfőképpen akkor élhetsz, ha a kötelezettségeidnek eleget tettél.
Törvény adta jogod tehát, hogy a főállásod mellett további munkaviszonyt - vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyt - létesíts, erről azonban tájékoztatnod kell a munkaadódat, akinek viszont kötelessége ezt tudomásul venni. Ha a másodállással nem veszélyezteted a munkaadód gazdasági érdekeit, és nem okozol számára anyagi kárt, akkor nincs joga ahhoz, hogy ebben megakadályozzon.

A legfontosabb kérdések egyike: a szabadság

A Munka Törvénykönyvének miniszteri indoklása szerint az éves rendes szabadság az a naptári évenként járó hosszabb pihenőidő, melyre minden munkaviszonyban álló munkavállalónak alanyi joga van. A munkaviszonyon kívül azonban semmilyen kritériumtól nem tehető függővé az alanyi jogon járó szabadság kiadása, mely egyébként meghatározott mértékű alapszabadságból és különböző jogcímeken járó pótszabadságokból tevődik össze.

Az alapszabadság törvényileg meghatározott mértéke húsz nap, ez azonban a munkavállaló életkorával együtt változik - mértéke tehát nem a munkaviszony hosszának, hanem kizárólag az életkornak a függvénye.

A törvény viszonylag nagy teret enged, hogy a munkavállaló és a munkaadó közösen dönthesse el, hogy az előbbi mikor tarthat igényt a szabadságára - bár a fő szabály szerint a munkaadóé a végleges döntés, mindezt csak a munkavállaló igényeihez igazodva, tehát törekedve a szoros együttműködésre teheti meg.

A törvény emellett a munkavállalónak is lehetőséget ad a szabad döntésre: az alapszabadság meghatározott részével ugyanis munkavállalóként te rendelkezel, akkor veheted ki, amikor akarod, erről azonban 15 nappal a szabadság megkezdése előtt tájékoztatni kell a munkaadót.

Szülési szabadság

A rendes szabadságon kívül a szülő nőt törvényileg 24 hét szülési szabadság illeti meg, minimális időtartama azonban semmilyen esetben sem lehet hat hétnél rövidebb. A szabadságot köteles kiadni a munkáltató, mégpedig úgy, hogy abból négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Gyermek születése esetén ráadásul a vér szerinti apának is jár öt munkanapnyi munkaidő-kedvezmény, amit a szüléstől számított két hónapon belül bármikor igénybe vehet, és ami nem számítható bele a rendes szabadságba.

Építkezők szabadsága

A saját otthonhoz jutás olyan fontos társadalmi cél, hogy a Munka Törvénykönyve is igyekszik segíteni ebben. Így a munkavállalónak lehetősége van akár egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kérnie, ha építkezik, házastársak esetében ezt azonban csak az egyik fél teheti meg.

Jó, ha tudod!
A munkáltató legkésőbb a szabadság kezdete előtti napon köteles kifizetni a munkabért, ha annak ideje a szabadság időtartama alá esik!

Amikor nem mondhat fel a főnököd!

A felmondás gyakran váratlanul érhet bárkit, éppen ezért sokan rettegnek amiatt, nehogy azalatt történjen ez meg, míg ők a szabadságukat töltik, vagy éppen szülési szabadságon vannak.

Éppen ezért fontos, hogy említést tegyünk az úgynevezett felmondási védelemről, pontosabban azokról az időszakokról, amikor törvényileg kizárt, hogy a munkaadó felmondja alkalmazottja munkaviszonyát. A törvény felmondási védelemről beszél többek között a szülési szabadság, a betegség miatti keresőképtelenség, de az emberi reprodukciós kezelések kapcsán is, sőt, azok a munkavállalók is védve vannak, akiknek a nyugdíjkorhatár betöltéséig öt évük vagy annál kevesebb idejük van. Ez utóbbi esetben csak különösen indokolt helyzetben mondhat fel a munkaadó.

Jogod van hozzá!

A többi jogszabályhoz hasonlóan a Munka Törvénykönyve is igen részletesen taglalja a munkaadók és a munkavállalók kötelezettségeit és jogait, és, bár még mindig számos cég és vállalat sérti meg a törvényt, az ellenőrzések egyre szigorúbbak, minek köszönhetően remélhetőleg hamarosan a minimálisra csökken a szabályokat semmibe vevők száma. Ez azonban nem jelenti azt, hogy akkor már nem kell foglalkoznod azzal, hogy milyen jogok illetnek meg! A saját érdekedben fontos, hogy tisztában legyél a lehetőségeiddel, hogy tudd, nem a te feladatod megjavítani a számítógéped, ha rossz, és nem neked kell fizetned a szemvizsgálatért, melyen például kötelező részt venniük a számítógépes munkát végzőknek.

A Munka Törvénykönyvében megfogalmazott alanyi jogok olyan sokrétűek, hogy részletes bemutatásukra ezen keretek között nincs lehetőség. Ha azonban felkeltette az érdeklődésed a téma, akkor látogass el a Magyarország.hu oldalára! »

Ha pedig kifejezetten a Munka Törvénykönyve érdekel, itt elolvashatod! »

• munkahely
• jogok
• pihenés
• törvény
• munka törvénykönyve
• karrier és siker
• Terasz