Hogy nézett ki valójában Wolfgang Amadeus Mozart? Több portréja is van, mégis arctalan a zeneszerző
Különös, de Mozart minden portréján más arcvonások fedezhetők fel.
Wolfgang Amadeus Mozart (1756-1791) a történelem egyik legmeghatározóbb, legjelentősebb zeneszerzőjeként írta be magát az utókor emlékezetébe.
Noha briliáns zeneművein, szonátáin, operáin, szimfóniáin keresztül bizonyos értelemben megismerhettük az arcát, fennmaradt portréi mit sem segítenek abban, hogy a dallamok mögé a szó szoros értelmében vett arcvonásokat is elképzelhessünk. Mozartot úgy szokták nevezni, mint a legtöbbet ábrázolt művész, akit a legkevésbé valósághűen festettek le: a számos róla készült portré ugyanis rendre más karaktert jelenít meg, és köztük alig, vagy egyáltalán nem is fedezhető fel hasonlóság.
Ennek oka, ahogyan Vincent de Louise, a Yale Egyetem művészet- és zeneprofesszora írja tanulmányában, a portréfestészet lényegének változásában is keresendő. A műfaj aranykora az 1400-as évektől kezdődött, és az 1600-as években teljesedett ki, amikor is fontos szerephez jutott az anatómiai pontosság. Az 1700-as évek végére, Mozart korára azonban az ábrázolás új funkciót kapott: jellemző volt az idealizálás, és nem csak a külső, hanem a lélek megjelenítése vált fontossá. Az a változatosság tehát, amit a portréin látni, a zeneszerző belső világának megjelenítése is lehet.
Cliff Eisen zenetudós, Mozart-szakértő egy másik elmélettel állt elő: szerinte a zeneszerzőről készült képek zöme inkább azt festi le, ahogyan a zenéjét kedvelők szerették volna őt elképzelni, és nem azt, ahogy igazából kinézett. Mozart ugyanis - mint Vincent de Louise írja - viszonylag nagyobb fejű, kicsi kezű, hosszú orrú, sápadt férfi volt, arcbőrén pedig a gyerekkori himlőből eredő forradások voltak láthatóak.
Mozart ezernyi arca
Vajon melyik ábrázolás lehet az, amelyik a leginkább megközelíti a zeneszerző igazi kinézetét? Nem könnyű a válasz, hiszen még saját családja is meglehetősen zavaros képet nyújtott róla egykor: mintha csak tréfát akartak volna űzni az utókorral, és arctalanságban hagyni Mozartot, mind másik képet véltek róla leghitelesebbnek. Nővére, Nannerl azt mondta a portrék láttán, hogy egyik sem adja vissza igazán a művész valós arcát. Felesége, Constanze az egyikben mégis felismerni vélte férje igazi vonásait. Apja ugyanakkor egy másik, egészen eltérő alkotást vélt tökéletes másnak. A következő összeállításban bemutatjuk a zeneszerző különböző arcait: hogy melyik lehet az igazi? Talán az a legokosabb, ha a látottakat megpróbáljuk magunkban közös nevezőre hozni. Így tett egy tehetséges grafikus, akinek a döbbenetesen élethű Mozart-rekonstrukciójával zárjuk a képek sorát.
Vásárolj Femina Klub bérletet!
Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől.
- Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
- Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában. 2025.02.19.
- Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.
További részletek: feminaklub.hu/
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
Képek: Getty Images, wikipedia.org, Instagram.com/Haidi Karimi art.