Csodálatos fejtörőt rejtettek a középkori kápolna mennyezetébe: 500 évet várt rá, hogy felfedezzék

Sok időbe tellett, de sikerült megfejteni, mi van a mennyezetbe kódolva.

rc

FeminaShop

Látogass el a
Femina Shopba!

Megnézem
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Edinburghtől délre, Roslin városában áll egy középkori kápolna, melyről első ránézésre a laikus látogató nem hinné, hogy különleges titkot rejthet.

Gótikus orom, hegyes boltívek jellemzik az 1480-ban befejezett épületet, melyről sokat vitatkoztak és vitatkoznak a teológus, történész és művészettörténész szakma értői. Belépve ugyanis különös, helyenként oda nem illő kőfaragásokkal gazdagon díszített falak tárulnak a szem elé.

A Rosslyn-titok

Nem egy egyszerű keresztény kápolnáról van szó, ez sokak számára egyértelmű tudós körökben, de hogy mi célból is épült valójában, azt a mai napig is vitatják. A rejtélyt Rosslyn-titokként emlegetik.

A Rosslyn-kápolna.
A Rosslyn-kápolna.

Egyesek a kápolnát Salamon templomának kicsinyített másaként azonosítják, mások határozottan cáfolják ezt. Vannak, akik a templomos lovagokkal hozzák összefüggésbe a kápolnát. Szerintük a templomosok ide hozhatták a Szentföldről származó kincseket, és itt rejthették el egykor a Szent Grált is. A kápolnában látható díszítések között szabadkőműves-szimbólumokat is találni. Ilyenek a bekötött szemű ember, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyalok és a hármas boltív is.

Az egyik szabadkőműves-szimbólum, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyal.
Az egyik szabadkőműves-szimbólum, a fejjel lefelé ábrázolt bukott angyal.

Van, aki azt is megkérdőjelezi, hogy egyáltalán kápolna a középkori építmény, és nem valami más a valós funkciója. Így Philipp Davies is, a Sheffieldi Egyetem bibliatudományának professzora, aki szerint az épület sokkal inkább valamilyen középkori titok őrzője lehet. A professzor közel járt az igazsághoz.

Rejtett dallam a mennyezeten

2007-ben a zongoraművész-zeneszerző apa és fia, Thomas J. Mitchell és Stuart Mitchell - aki 2018-ban tüdőrákban elhunyt - 27 esztendőnyi kutatás végére érve tette közzé, hogy megfejtette a kápolna mennyezetének mintázatába rejtett kódot. Zeneértő szemekkel tekintettek a kőfaragásokra, ez segíthetett nekik felismerni a titkot: a mennyezet díszítésébe dallamot rejtettek.

r1

13 hangszert tartó angyalt számoltak a kápolna boltíveiben, melyek angyali zenekart alkothatnak. Az angyalok körül 213 kőkocka látható eltérő szimbólumokkal, amelyek a Chladni-ábrákhoz kísértetiesen hasonlóak.

A Chladni-ábrák a különböző hangrezgések fizikai megnyilvánulásai. Ha egy hanggenerátorra fémlapot helyezünk, arra pedig homokot, sót vagy hasonló állagú anyagot szórunk, a különböző frekvenciájú hangok rezgése mintákat fog kirajzolni. Az alábbi videó ezt az érdekes jelenséget mutatja be.

Apa és fia felfigyeltek rá, hogy a kápolna díszítésének egy-egy eleme azonosítható bizonyos Chladni-ábrákkal. Így merült fel, hogy a díszítés zeneként értelmezhető. A hangokat egymás után téve valóban egy dallam bontakozott ki, mely, mint az idősebb Mitchell megállapította, kelta zenéhez hasonló.

A cikk az ajánló után folytatódik

Érzelmek logikája - Hogyan vannak jelen az érzelmek a logikus gondolkodásban?

A Femina Klub novemberi vendége Dr. Mérő László matematikus, pszichológus lesz, akivel Szily Nóra, az estek háziasszonya az érzelmek és az elme bonyolult viszonyáról beszélget. Körbejárjuk, mit jelent valójában az érzelmi intelligencia, megismerjük az érzelmek szerkezetét, és hogyan alkalmazhatjuk a felismeréseinket mindennapi problémáink megoldásában is.

Pontos részletek az estről itt olvashatók: femina.hu/feminaklub

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2023. november 6. 18 óra

Helyszín: Thália Színház

Promóció

A következőkben meg is mutatjuk, Mitchellék ugyanis zenekar és kórus közreműködésével életre keltették a díszítőelemekbe zárt zenét. A dallamra egy korabeli himnusz szövegét tették, így készült a felvétel a The Tallis Chamber Choir nevű kórussal. 2 perc 40 másodperctől egy rövid szakaszban a dallam szöveg nélkül is hallható.

Az építészeti és zenei remekmű alkotói tehát nem csupán a szem számára szerették volna széppé tenni a kápolnát, de a fül számára is hagytak egy különleges, megfejtendő titkot örökségként. Szimbólumok segítségével gondoskodtak róla, hogy évszázadok múltán is életre kelhessen és felcsendüljön a számukra fontos zene.

Ne feledjük, hogy nem kizárólag a díszítésként megjelenő dallam, hanem az is fantasztikus, hogy 500 éve, az 1400-as években tudták, hogy a hang mintázatokban is meg tud nyilvánulni. Mindeközben Ernst Florens Friedrich Chladni 18-19. századi német fizikus, az "akusztika atyja", akinek a nevét a Chladni-féle porábrák elnevezése is őrzi, csak jóval később, 1787-ben írt ezekről a frekvencia rajzolta alakzatokról könyvében.

Vitathatatlanul a Rosslyn-kápolna a világ egyik legérdekesebb középkori épülete. Az csak tovább emelte hírnevét, hogy a Da Vinci-kód szereplői is itt keresték a Szent Grált.

Az Utolsó vacsora dallama

Nemcsak a kápolna mennyezetébe került dallam: az Utolsó vacsora című festmény is dallamot rejt.

Ezt is szeretjük