Végre megtudják a szülők, mit raknak a gyerek elé a menzán

Az óvodákban, iskolákban, szociális intézményekben és általában a közétkeztetésben folyamatosan népszerűsítik a Mintamenza-programot, ami 2009-ben, Békés megyéből indult. A kezdeményezést 2012. november 13-tól az egész országra kiterjesztették. 

A Mintamenza célja

Alapvetően a Mintamenza-program legfontosabb feladata a nemzeti hungarikumok és értékek felkutatása: a legnagyobb szerepvállalást a termelés és a munkahelyteremtés vonatkozásában kell kifejteni, hosszútávú célja pedig az, hogy választható, ízletes és fogyasztható ételek kerüljenek a közétkeztetésbe.

Az értékek között szerepel elsősorban a magyar termékek, főleg a kis- és középvállalkozások versenyképessé tétele. A munkafolyamatban a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv is részt vesz.

A Mintamenza programról Prohászka Bélával, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének társelnökével és Venesz-díjas mesterszakáccsal beszélgettünk.

Prohászka elmondása szerint a program terjesztése és bevezetése folyamatban van, jelenleg a konyhák felmérése folyik abból a szempontból, hogy milyen alapanyagokkal dolgoznak, illetve milyen szakképesítéssel rendelkeznek az ott dolgozók. A csatlakozó menzákról készül egy adatbázis, amit folyamatosan frissítenek.

A projekt hátteréről

Alapvetően már minden megyéből több település vagy konyha csatlakozott, és több budapesti kerület is jelezte szándékát még idén januárban. Elsősorban a X., XIX. és a XX. kerület vesz részt a programban, ezenkívül több közétkeztetést végző csoport szintén igényt tartana a belépésre.

A legutóbbi állomás 2013. április 30-án volt Fejér megyében Programindító Konferencia címmel, ahol a résztvevők információkat kaptak a szükséges lépésekről és úgy általában a kezdeményezésről. Az állami normatíva a korábbi 68 ezerről 102 ezer forintra nőtt: ez az összeg szociális ellátásra vonatkozik gyerekenként, iskolában 195, óvodában pedig 220 napra. Anyagi szempontból az lenne a cél, hogy a közpénzeket hatékonyan használják fel, ami például a hasznos alapanyagok vásárlásában merülne ki.

A belépés folyamata

A programhoz való csatlakozás első lépése a jelentkezés, ami egy formanyomtatvány beadásával kezdődik. Ezt a dokumentumot a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv honlapjáról lehet letölteni, és a megadott e-mail címre eljuttatni. A leadás után a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv kollégái és szakmai segítők megtekintik a helyszínt. Lényeges, hogy nem bírságolni mennek, hanem csak javaslatot tesznek, hogy egységes legyen a tanácsadás. Emellett szempont még a tálaló személyzet szakképesítése, akik a látogatás során megkapják a szintén egyöntetű információkat.

A programhoz csatlakoztak még a közétkeztetést lebonyolító cégek, önkormányzatok, és kiemelt helyre kerültek a Vidékfejlesztési Minisztériumban. A cél természetesen az, hogy minél több konyha csatlakozzon, és hogy a gyermekek által fogyasztott ételek minél egészségesebbek legyenek.

Étlap és az ételek

A Mintamenza-program javaslatot tesz az étlap szerkesztésére, ami igen részletes információkat tartalmaz a hétfőtől péntekig szóló kínálattal kapcsolatban. Megtalálható rajta a különböző ételek energia-, fehérje-, zsír-, szénhidrát-, cukor- és sótartalma grammban megadva, adagonként. Ehhez a sztenderdhez minden csatlakozó konyhának alkalmazkodnia kell.

A konyhákat folyamatos kontroll alatt tartják, ami már azzal elkezdődik, hogy az étlapot mindenkinek fel kell töltenie a honlapjára és ha változás következne be, azt külön jelezni kell. Az ételeket is ellenőrzik, látvány, összetétel, mennyiség és minőség szempontjából, amihez különböző laborvizsgálatok szükségesek.

Az ételek minőségét és megválogatását illetően korcsoportonként osztották be a menüt. A legfontosabb, hogy úgynevezett nem utaztatott, tehát helyi előállításban készülő élelmiszerek kerüljenek a közétkeztetést igénybe vevők tányérjára. 
Törekednek arra, hogy szezonális élelmiszereket tálaljanak, ilyenkor tavasszal például a medvehagyma, az újhagyma és a spárga a legaktuálisabb zöldség. Ezeket az ételeket ki is rakják, hogy minél több információt kapjon a fogyasztó az ételekről.

A hagyományos ételek sem kerülnek le teljesen a listáról, hiszen a lényeg az, hogy egészséges terméket kapjunk. Például a borsófőzelék elkészítéséhez szükséges sűrítőanyag aránya megfelelő legyen vagy a rántott hús bő zsíradék nélkül készüljön. A nem főtt ételek szempontjából megfelelő gyakorisággal kell ajánlani például gyümölcsöt, halat, minőségi tejtermékeket és teljes kiőrlésű pékárukat.

• táplálkozás
• egészséges
• iskola
• óvoda
• étkezés
• belföld
• Terasz