Így veri át a kormány a munkavállalókat - Mennyit kapunk a minimálbérből?

A minimálbért Magyarországon 1989-ben vezették be, ekkor még bruttó 19 500 forint volt, jelenleg 98 ezer forint, amit most előreláthatóan a kormány 100 ezer forint fölé emelne.

A minimálbér az elmúlt 15 évben több mint ötszörösére nőtt, ami 503%-os emelkedést jelent - írja a Magyar Narancs e heti számában.

Hogyan alakult 15 év alatt?

A minimálbér elmúlt 15 évét elemző cikk egy egyedülálló munkavállalót vizsgál, aki nem jogosult a gyermekkedvezményre. Az írásból kiderül, hogy kinek üti a markát a legnagyobb haszon - munkavállalóét, a munkaadóét vagy az államét. Felmérések szerint jelenleg Magyarországon 600-800 ezer ember él minimálbérből.

A minimálbér a munkanélküliség megjelenése és a kényszervállalkozások elterjedése miatt lett kulcsfontosságú gazdasági tényező, hiszen ettől tették később függővé az összes bérrel kapcsolatos adó és járulék kiszámítását.

A minimálbér alakulását alapvetően a gazdaság helyzete befolyásolja. Ezzel szemben a magyar bérek nincsenek mindig összefüggésben a gazdasági teljesítménnyel. A legnagyobb ugrás 2001-ben történt, amikor 56,9%-kal nőtt, 25 500-ról 40 ezer forintra, 2002-ben plusz 25%-kal emelték, így 50 ezer forint lett, és végül 2012-ben, amikor 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelték. Ehhez a növekedéshez viszont semmi köze a magyar gazdaságnak, hiszen a kormányok az inflációhoz képest mindig többet vagy kevesebbet emeltek a minimálbér összegén. Egyébként a három legnagyobb minimálbér-emelés az Orbán-kormányhoz köthető. De ha nem a gazdaság, akkor mi magyarázza ezt az emelést?

Mennyi nettó marad?

Az ember józan ésszel azt gondolná, hogy a megemelt bruttó összegből több nettó jut majd azt embereknek. Ehhez képest a kézhez kapott összeg a bruttóhoz képest minden alkalommal kevesebbel emelkedett. Amíg a 15 év alatt a bruttó minimálbér 503%-kal emelkedett, a nettó ez idő alatt csak 426,7%-kal. Egyetlen év kivétel van, a szocialisták kormányzásának első éve, amikor a nettó bér 16,9%-kal nőtt. A legutóbbi, 2012-es bruttó béremelés - 78 ezer forintról 93 ezer forintra - a nettó bérben összesen 315 forinttal jelentett többet.

Az a különbség, hogy amíg a szocialista kormányok kivonták a minimálbért a személyi jövedelemadó alól, 2010-ben a Fidesz nem elég, hogy bevezette az egykulcsos adót, még a minimálbért is újra szja-kötelessé tette. Ez pedig a legszegényebbeket sújtja.

Mennyibe kerül a munkaadónak a minimálbér?

A munkavállaló béréből levonják az összbérköltséget, a járulékokkal és adókkal együtt, ami megmutatja, hogy mennyibe kerül pontosan a bér. Az elmúlt 15 évben két olyan év volt, mindkettő a szocialista kormányzás idején, amikor a közterhek valóban csökkentek, 2003-ban és 2010-ben.

1999-ben például a 22 500 forintos minimálbér 34 538 forintba került, 17 258 volt a nettó, és 17 280 forint ment az államnak. Jelenleg a 98 ezer forintos bruttó jövedelem ára 125 930 forint, amiből 64 190 forint a munkavállalóé, 61 740 forint az államé. Így a minimálbér minden forintja majdnem 2 forintba kerül, ezért az emelés igazi nyertese valójában az állam.

Ha a 2011-es 78 000 forintos bruttó összegből 60 600 forintot kapott a munkavállaló kézhez, ezt 2012-ben felemelték 93 000 forintra, amiből a nettó összeg nem sokkal több a korábbi évhez képest, 60 915 forinttal. Ez tökéletesen mutatja, hogy hiába nézhet ki jól egy bruttó emelés, a nettó összegen ez nem változtat. Éppen emiatt 2014-ben valószínűsíthető, hogy lesz minimálbér-emelés, de ez a nettó összegen nem fog látszani.

• munkahely
• munka
• minimálbér
• kormány
• fizetés
• belföld
• adó
• Terasz