Megvizsgálták a Duna vizét: sokkal aggasztóbb a helyzet, mint hitték
Az eddig vizsgált hazai felszíni vizek közül a Dunában a legmagasabb mértékű a mikroműanyag-szennyezés.

duna
Ez is érdekelhet

Beszállás! Nemsokára indul a Mikulás Expressz, siess, mert lemaradsz! (x)

Családi wellness-pihenés Sümegen: ha egy kicsit másra, többre vágysz (x)

Elkezdődött a 27. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál (x)

A tökéletes gyerekszoba titkai - Így még a tanulás is jobban megy majd! (x)

Őszi stílustippek személyre szabva - Hogy idén ősszel Te diktáld a trendet! (x)

beauty and style

Illatos, házi testradír sütőtökkel: szuperhatékony bőrfeszesítő percek alatt »

Az eszményi nő ruhatára: imádjuk Monica Bellucci stílusát »

10 évvel öregebbnek néz ki sminkjével a 33 éves Keira Knightley – A Photoshop sem kevés »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A Dunában találták a legtöbb mikroműanyagot az eddig vizsgált hazai folyók közül: köbméterenként ötven részecskét. A Parányi Plasztiktalány projekt során egy független laboratórium és partnerei a Tisza után megmérték a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szennyezését is. Amint arról szakemberek beszámoltak, az eredmény sajnos nyugtalanító, de a mérés csak az első lépés volt, a globális kihívás összehangolt intézkedéseket sürget.

Nemzetközi kutatások már bebizonyították, hogy a mikroműanyagok egyre nagyobb mennyiségben vannak jelen az óceánokban, tengerekben, kiemelt környezeti, élelmiszer-biztonsági és egészségügyi kockázatot jelentve. A WESSLING Hungary Kft. partnereivel együtt az idén tavasszal azért indította el a PPT projektet, hogy a Duna és mellékfolyóinak mikroműanyag-szintjét is megvizsgálják. 

A korábbi mintavételek és laboratóriumi vizsgálatok már felhívták a figyelmet arra: az európai mérésekhez hasonlóan Magyarországon is feltételezhető, hogy a mikroműanyagok megtalálhatók felszíni vizeinkben. A Tiszán Dombrádnál a WESSLING mérései alapján a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben, a Tisza-tóból származó mintában pedig 23,1 részecskét találtak. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilénből, polipropilénből és polisztirolból álltak.

Melyik folyóban mit találtak?

Először az Ipolyban vettek mintát: 1,7 részecskét mértek egy köbméter vízben. A viszonylag alacsony mikroműanyagszint vélhetően annak köszönhető, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. Az elterjedtebb és kisebb mennyiségben gyártott anyagtípusok - például polipropilén vagy a játékokhoz, műszerfalakhoz alkalmazott akrilnitril-butadién-sztirol, az ABS - is kimutathatók voltak.

A Rábában már jóval több, köbméterenként 12,1 mikroműanyag-részecskét mutatott ki a WESSLING Hungary Kft. Ez akár napi 20,7 millió részecskét is jelenthet. Érdekes, hogy ezek a részecskék nem a Tisza vízgyűjtőjén is detektált, széles körben felhasznált anyagtípusok, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagok - például polyoximetilén.

A Dunában volt a legtöbb mikroműanyag

50 részecske 1 köbméter vízben: így összegezhető a két dunai mérés eredménye, ami azért is megdöbbentő, mert az eddigi magyarországi mérések közül kiemelkedően ez a legnagyobb érték. A szakemberek a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság segítségével a Megyeri hídtól északra 1 köbméter vízben átlagosan 45, míg a déli mintavételi ponton, a Csepeli Szabadkikötőnél 55 részecskét detektáltak. Ez azt jelenti, hogy a Budapest alatti szakaszon a koncentráció emelkedett.

A cikk az ajánló után folytatódik

Mindez a városokra jellemző nagy népsűrűséggel lehet kapcsolatban: a csapadékkal bemosott szennyezés és a szennyvíztisztító-telepek is a mikroműanyagok jelentős forrásai lehetnek. Ami a Dunán azonosított parányi plasztikok anyagfajtáit illeti: a korábbi hazai mérésekhez hasonlóan a legnagyobb mennyiségben a fogyasztási cikkekhez, csomagolóanyagokhoz felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol voltak kimutathatók.

Mik azok a mikroműanyagok?

A környezetbe kikerült műanyag hulladékok döntő többsége nem bomlik le, hanem apró részekre esik szét. A műanyag hulladékok aprózódásából keletkező, 5 milliméternél kisebb mikrorészecskéket az 1970-es években figyelték meg először, de csak a 2000-es évektől kezdődően kerültek fokozottabban a figyelem középpontjába. Ezeket másodlagos mikroműanyagoknak nevezik, hiszen azok nem rendeltetésüknél fogva ilyen méretűek.

Speciális csoportjukként fogható fel a hétköznapi életünk során használt tárgyak kopásából eredő mikroplasztik-szennyezés: az autógumik kopása és a szintetikus szövetből készült ruhák mosása is hozzájárul a környezetterheléshez. Az elmúlt években világszerte számos környezeti elemben leírták előfordulásukat. Az óceánokon és tengerpartokon túl európai tavakban - többek közt a Garda-tóban - és folyókban vett víz- és üledékmintákból is kimutattak mikroműanyagokat.

Ausztriai mintavétel alapján a Duna mikroműanyag-hozama évi 1500 tonnára becsülhető. A Rajnában 11 mintavételi pont mindegyikében azonosíthatók voltak: legnagyobb koncentrációjuk az iparvidéken mutatkozott - 15-20 részecske/köbméter. A szennyvízben koncentrálódó anyagokat a tisztítási folyamat sem távolítja el, jelen vannak az elfolyó szennyvízben is, így a szennyvíztisztító telepek koncentrált mikroműanyag-szennyezőforrások - 100-1500 részecske/köbméter.

- A most közzétett eredmények ugyan egyszeri mérésből keletkeztek, így hosszú távú következtetéseket nem vonhatunk le belőlük, az azonban mindenképpen fontos, hogy a hazai vizekben is számítani kell a mikroműanyagok megjelenésére. Elterjedésük, hatásaik és forrásuk vizsgálata a jövőben kiemelt jelentőséggel bírhat - mondta el Bordós Gábor, a WESSLING Hungary Kft. projektmenedzsere, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskola PhD hallgatója.

Ezt is szeretjük