Az élet nagy kérdései: miért felejtjük el pont az, amiért elindultunk a másik szobába?
Kevés annál idegesítőbb dolog van, amikor feltápászkodunk a székből, átmegyünk egy másik szobába, és abban a pillanatban elfelejtjük, miért is álltunk fel.

elfelejti
beauty and style
Top olvasott cikkek

Valószínűleg mindenkivel megtörtént már, nem is egyszer az életben, hogy valami az eszébe jutott, aztán amint átsietett a másik szobába, ahonnan egy bizonyos dolog kellett, vagy ahol valamit végre akart hajtani, abban a pillanatban elfelejtette, miért is ment oda.

Ez a hirtelen emlékezetkiesés nagyon frusztráló tud lenni, és időnként még az sem segít, hogyha megpróbáljuk felgöngyölíteni, milyen előzmények után következett be a szobaváltás. "Szóval arra gondoltam, hogy majd vásárolnom kell tejet, és hogy kezdek kifogyni itthon a teából is, aztán bejöttem a hálószobába... miért?"

Az információs hálózatok

A jelenség teljesen hétköznapi dolog, az emberek már hozzá is szoktak, de a tudósokat időről időre megizzasztotta a vizsgálata, és különböző teóriákat dolgoztak ki. 2011-ben a Notre Dame Egyetem a memóriakiesést a doorway effecthez, azaz magyarul ajtónyílás jelenséghez, vagy kapuhatáshoz vezették vissza. Szerintük azért felejtünk el dolgokat, mert egyfajta határt lépünk át, ami megzavarja a gondolatmenetünket. Jelen esetben fizikailag is megnyilvánul ajtónyílás formájában, de előfordulhat akkor is, amikor több ablakot nyitunk meg az interneten, majd ide-oda kattintgatva próbáljuk kitalálni, valójában miért is kezdtünk el netezni.

GettyImages-578807121

Nem is olyan rég, a Bond Egyetem publikált egy friss tanulmányt a BMC Psychology szaklapban, ahol kifejtették, hogy a kapuhatásnak nincs olyan jelentőségteljes befolyása, mint gondolták akkor. Az információvesztés inkább a kontextus, a helyzet megváltozásából ered, és abból, hogy aktuálisan mennyi adatot dolgoz fel épp az agyad.

A vizsgálat során a kutatók két kísérletet végeztek el párhuzamosan, az egyik valós helyszínen zajlott, a másik pedig virtuális, 3D-s helységben. Utóbbiak VR szemüveget viseltek. A résztvevőknek minden szobát végig kellett járniuk, majd megjegyezniük a bennük található tárgyakat, aztán ugyanabban a sorrendben az egyik asztalról a másikra vinni őket. Néha a tárgy ugyanabban a szobában maradt, máskor ajtókon kellett átvinniük. A kutatók arra jutottak, hogy az ajtón való áthaladás minimális hatással bírt a memóriára. Rájöttek, hogy drasztikusabban befolyásolja a teljesítőképességet, hogyha a feladat végrehajtása közben fejben számolást is végeztettek velük. Ezzel mintegy túlterhelték a memóriát, és érzékenyebbé tették az embereket a kapuhatásra is.

A cikk az ajánló után folytatódik

A kutatás egyik vezetője, Dr. Oliver Baumann szerint az agy különböző emlékeket társít különböző környezetekhez, ezzel létrehoz egyfajta információs hálózatot. Ha viszont az agy más kontextusban gondolkozik, akkor ezek az emlékek más információhálózathoz fognak tartozni. Így nagyobb a kapacitása az agynak, ám ennek ára van. Miközben egyes "részlegek" között vándorolnak a gondolatok, elveszhet néhány lényeges adat is.

A titok nyitja annak, mikor nem fogod elfelejteni azt, amiért elindultál a másik szobába, hogy nem szabad egyszerre több mindenen agyalni. Egyszerűen csak gondolj arra, amiért kimész, mert ha több dolgon jár az eszed, az agy szelektálni fog az információk között, és lehet, hogy azt az információt dobja a kukába, amiért épp átvándoroltál a másik szobába. Persze, ezt nem olyan egyszerű véghezvinni, így az ember csak reménykedhet abban, hogy előbb-utóbb újra az eszébe fog jutni az a nagyon fontos dolog, amiért elindult.

8 kvízkérdés az agyról, amire nem is olyan egyszerű válaszolni: tudod, mennyi adatot képes tárolni?

Nagyon sok érdekességet kiderítettek az emberi agy működéséről a kutatók, de még mindig a sötétben tapogatózunk.

(Képek forrása: Getty Images Hungary.)

Ezt is szeretjük