Megtermékenyített petesejt nélkül hoztak létre embriót a tudósok: ezért hasznos az eredmény
A mesterséges embrió pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki.

- Mit kell tenni, ha már kopik az önbarnító? – 6 praktika, amivel megszabadulhatsz az utolsó barna foltoktól »
- Kényelmes, nőies fürdőruhák nagy mellekre, 9 ezer forint alatt: jó tartást adnak és szépen formálják az alakot »
- 3 könnyed, ultranőies szett Katalin hercegné gardróbjából: egyszerű darabokból te is megvalósíthatod ezeket az összeállításokat »

- Gesztesi Károly 3 gyereke a címlapon: Panka, Dávid és Márkó sosem volt látható így együtt
- A máj és a vese állapotát is megmutatja a láb: ha ezt látod, muszáj orvoshoz fordulni
- Lecseréltek két zsűritagot is a Dancing with the Starsban: mutatjuk az új ítészeket
- Az éhezés jelképe lett a magyar kisfiú világhírű fotója - Varga Laci szomorú története
- Kvíz! Melyik ország fővárosa Vilnius? 10 kérdés az európai országokról
Először alkottak egérőssejtekből szintetikus embriót tudósok. Az izraeli Weizmann Kutatóintézet munkatársai azt találták, hogy egérőssejteket rá lehet venni arra, hogy embriószerű struktúrává szerveződjenek, melyben bélszakasz, agykezdemények és dobogó szív található - írta a The Guardian online kiadása a Cell tudományos lapban megjelent tanulmány alapján.
Az embriót azért nevezik szintetikusnak, mert megtermékenyített petesejt nélkül alkották meg, és várhatóan a közeli jövőben a struktúra tanulmányozása pontosabb ismereteket ad arról, hogy a természetes embriók szervei és szövetei hogyan fejlődnek ki. A tudósok úgy vélik továbbá, hogy az eljárás révén csökkenhet az állatkísérletek száma, a jövőben pedig az emberi sejt- és szövetátültetések új forrásához lehet jutni. Leukémiás páciens bőrsejtjei például csontvelősejtekké alakíthatók át, hogy segítségükkel a betegséget meggyógyítsák.

Tavaly ugyanez a kutatócsoport mechanikus méhet fejlesztett, amely lehetővé tette, hogy természetes embriók napokon át növekedjenek az anyaállat méhén kívül. A kutatás során egyes sejteket vegyi anyagokkal kezeltek, így olyan genetikai programjuk kapcsolt be, amellyel méhlepény vagy sárgatest fejlődött belőlük. Más sejtek beavatkozás nélkül alakultak más szervekké és szövetekké.
Az őssejtek többségéből nem alakult ki embriószerű struktúra, mintegy fél százalékuk azonban olyan gömbökké szerveződött, amelyben különböző szövetek és szervek növekedtek. Amikor természetes egérembriókkal hasonlították össze őket, a szintetikus embriók belső felépítésük és genetikai összetételük szempontjából 95 százalékban megegyeztek velük. Amennyire a tudósok meg tudták ítélni, a kialakult szervek működőképesek voltak.
Jacob Hanna, a kutatás vezetője szerint a szintetikus embriók nem valódi embriók, nincs meg bennük a lehetőség, hogy élő állat fejlődjön ki belőlük, vagy legalább is nem volt meg akkor, amikor egerek méhébe ültették be őket.
Fotók: Getty Images
4 érdekes kutatás a világból
Hihetetlen orvostudományi áttörések láttak napvilágot, és a mai napig folynak a publikum elől még elzárt kísérletek is.