Ekkortól változik meg az egyetemi felvételi rendszer: ezek lesznek a legnagyobb újítások
Megjelent az a rendelet, ami az átalakított egyetemi felvételi szabályokat tartalmazza, ezek lesznek a legfontosabb változások.

D NOE20210722040
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Megjelent az a rendelet, ami az átalakított egyetemi felvételi szabályokat tartalmazza. Az új szabályok a 2024-ben felvételizőket biztosan, de lehet, hogy a 2023-ban egyetemre jelentkezőket is érintik.

Az Eduline összegyűjtötte a felvételi rendszer legfontosabb változásait. 

Megszűnik a központi minimumponthatár

Az alap- és osztatlan szakokon a jelenlegi minimumponthatár 280 pont, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont, a mesterszakokon pedig 50 pont. Azok, akik ennél kevesebb pontot szereztek, nem tanulhatnak felsőoktatásban sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában. Ez a központi minimumponthatár meg fog szűnni az új rendszerben, ezentúl a felsőoktatási intézmények más-más minimumponthatárt határozhatnak meg szakonként. 

Emelt szintű érettségi

Az a 2020-as központi előírás, amely szerint csak azok felvételizhetnek alap- és osztatlan szakokra, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tettek, 2024-től szintén megszűnik. Ezután az egyetemek és a főiskolák határozhatják majd meg, hogy a különböző szakokon egyáltalán kérnek-e emelt szintű érettségi vizsgát, és ha igen, akkor miből. 

GettyImages-871711810
Fotó: Tom Werner / Getty Images Hungary

Az emelt szintű vizsgáknak ettől függetlenül továbbra is megmarad az értéke, többletpontokat, új néven intézményi pontokat lehet kapni értük, ráadásul az érettségi pontok számításakor is más súllyal fogják figyelembe venni a közép- és az emelt szintű érettségiket, az emelt szintű vizsgák többet fognak érni a középszintűeknél. 

Nem mindig számítanak majd a természettudományos tárgyak

A felvételizők tanulmányi pontszámához néhány éve figyelembe veszik, hogy az adott tanuló milyen jeggyel zárta tanulmányait a természettudományos tárgyakból, még akkor is, ha például jogi, művészeti vagy bölcsészterületen akar továbbtanulni. Ez is meg fog változni 2024-től. 

Az új rendszerben a tanulmányi pontszám kiszámításához össze kell majd adni „a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), valamint egy legalább két évig tanult, a felsőoktatási intézmény által meghatározott tantárgy” utolsó két tanult év végi osztályzatait, majd az egészet meg kell szorozni kettővel.

Tehát ha egy kiválasztott felsőoktatási intézmény nem kér természettudományos tárgyakat, nem számít majd, hogy egy oda jelentkező diák hányasokat szerzett belőlük.

A cikk az ajánló után folytatódik

Ez persze valószínűleg nem fog azokra a felvételizőkre vonatkozni, akik orvosi vagy természettudományos területen szeretnének majd továbbtanulni. Ebben az esetben feltételezhető, hogy az intézmény által meghatározott egy tantárgy, amelynek az utolsó két év végi osztályzatát nézik, valamilyen természettudományos tárgy lesz. 

Az egyetemek döntenek majd a többletpontokról

100 pluszpontot lehet majd szerezni az új felvételi rendszerben is, de hogy pontosan miért jár majd többletpont, arról az egyetemek és főiskolák szakonként fognak dönteni. Ha úgy döntenek, akár felvételi vizsgát is szervezhetnek, de ezenkívül járhat pluszpont emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért vagy nyelvtudásért, kompetenciatesztért, de akár munkatapasztalatért is. 

Ezeken kívül megmarad majd az esélyegyenlőségért, a sporteredményekért vagy a tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményekért adható többletpontok rendszere is.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium szerint az új pontszámítási szabályok a képzésüket 2024 szeptemberében kezdőkre vonatkoznak majd, de elképzelhető, hogy lesznek olyan intézmények, ahol már jövőre sem lesznek minimumponthatárok vagy nem kell emelt szintű érettségi, írja az Eduline.

Debrecen botanikus kertje olyan, akár egy ékszerdoboz: termő banánfák és több száz éves ritka fák között sétálhatsz

A hangulatos Debrecen az ország legszebb városai közé tartozik, egyeteme, református nagytemploma, múzeumai, első kőszínháza, a Csokonai Színház és természetvédelmi területe, a Nagyerdő minden évszakban szép látványt nyújtanak, és gondoskodnak a változatos időtöltésről is.

Borítókép: MTI/Bruzák Noémi

Ezt is szeretjük