8 dolog, ami csakugyan segít kizárni a megfelelési kényszert: nem azon rágódsz majd, mit gondolnak rólad mások

Már gyerekként megtapasztalja az ember, hogy milyen jó érzés, amikor megdicsérik, és mennyire rossz, amikor megdorgálják, vagy éppen egyetlen szóval sem illetik mindazt, amit igyekezettel csinált.

A vágyakozás az elismerés, de egyáltalán az elfogadottság iránt már kicsi kortól jelen lévő dolog, és bizonyos szinten természetes is. Van azonban olyan is, hogy valakin túlnő ez a vágy, és görcsösen próbál eleget tenni minden olyan szempontnak, aminek saját maga szerint vagy mások szerint meg kellene felelnie. A jobbra való törekvés szép dolog, mindeközben a megfelelési kényszer már végtelenül romboló. Ha az ember örök elégedetlenné válik saját magával szemben, önértékelése csökken, és nagyon elfárad a mindennapos igyekezetben, hogy igenis meg tudja ütni az egyre csak magasabbra szökő mércét.

Hogyan lehet ennek véget vetni?

Nagyon fontos, hogy az ember észrevegye, mi is történik a lelkében, és kis tudatossággal, de eljusson arra a pontra, hogy megálljt parancsoljon mindennek. Hogy rájöjjön, nem mindenkinek kell egyszerre megfelelni, hanem elsősorban saját magának, és hogy emberként megérdemli azt a "luxust", hogy olykor hibázzon, gyengébben teljesítsen.

Dr. David Sack pszichológus is foglalkozott ezzel a témával, és nyolc pontba szedte a tanácsokat, amelyek tudatosítása mentén véleménye szerint csökkenthető és akár fel is számolható a teherként cipelt megfelelési kényszer.

1. Az emberek nem feltétlenül foglalkoznak annyit a mások dolgával, mint azt sokan hinnék. Mindenkinek megvannak a maga ügyei, amelyekkel törődnie kell, és egyáltalán nem valószínű, hogy sok idejük és energiájuk van mások becsmérlésére.

2. Jó, ha az ember képessé válik kritikusan tekinteni, megkérdőjelezni a saját magáról alkotott ítéleteit: tényleg igazak lehetnek, vagy csak a megfelelési kényszer hatására fogalmazódtak meg? Hamar kiderülhet, hogy a reggeltől estig burjánzó negatív gondolatok mögött valójában nincs valós tartalom.

3. A perfekcionizmust el kell felejteni: bár törekedni kell a jóra, a tökéleteset felesleges hajszolni. Mindenki ember, és az ember nem tévedhetetlen, nem hibátlan teremtmény.

4. Magunk megismerése is sokat segíthet. Az ember sokkal inkább hajlamos mások elvárásai szerint élni, ha nem tudja, ki ő valójában, mik a saját céljai, és milyen értékek mentén kíván élni.

5. A megfelelő társaság megválasztása kulcsfontosságú. Ha valaki egy olyan baráti közösség tagja, ahol nem fogadják el olyannak, amilyen, hanem folyamatosan küzdenie kell azért, hogy őt is a köreikbe illőnek véljék, akkor nincs jó helyen. Érdemes beiratkozni egy klubba vagy keresni egy tanfolyamot, ahol könnyű új arcokat megismerni. Belőlük jó eséllyel valódi barát válhat, aki nem akarja megváltoztatni a másikat, így nem is hajszolja megfelelési kényszerbe.

6. Nem szabad azt a hiú ábrándot kergetni, hogy az ember olyan barátot fog találni, aki éppen olyan lesz, mint ő. Azt azonban mindenki megteheti, hogy saját maga jó barátja legyen. A pozitív kapcsolat saját magunkkal egy örök mentőöv, ami akkor is nagyon sok erőt ad, és nem vész el, amikor másokban esetleg csalódnunk kell.

7. Sokan félnek a sebezhetőségtől, holott ez a tulajdonság építi a lelket. Mihelyst az ember felvállalja, hogy nem sebezhetetlen, el meri hagyni a biztonsági zónáját, és sokkal magabiztosabbá válik. Elhiszi magáról, hogy képes lesz megbirkózni vele, bármilyen helyzet is adódik.

8. Végül lényeges, hogy a segítség elfogadása nem gyengeség, és nem jelenti azt, hogy az ember leszerepelt, azaz nem felelt meg az elvárásoknak. Aki úgy érzi, hogy a megerősödéshez lelki támogatásra, akár szaksegítségre van szüksége, bátran forduljon egy szakértőhöz. A beszélgetés egy pszichológussal rendkívül sokat jelenthet a megfelelési kényszer felszámolása felé vezető úton is.

Mennyi szorongás a normális?

Valamennyi szorongás megélése természetes, de egy ponton túl már baj van: a következő cikkből kiderül, mi ez a meghatározó pont.

(Képek: Getty Images.)

• lélek
• pszichológia
• Terasz