Ennyi pénznek kellene lennie a zsebedben: de mennyi marad valójában?

Sosem látott árcsökkenés, a reálkeresetek növekedése, csökkenő munkanélküliség - csak néhány a kormány zászlójára tűzött sikerek közül.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alá is támasztják ezeket, és ha csak ezeket a számokat nézzük, akkor tényleg úgy tűnik, mintha nagyon jól élne a magyar. De valóban ez a helyzet, tényleg jobban élünk 2014 és 2015 fordulóján, mint egy évvel korábban?

Elment a boltban a rezsicsökkentés

235 ezer forint - ennyit keresett az év első felében átlagosan az, aki napi nyolc órát dolgozott. A versenyszférában egy picivel többet, a közszférában ennél kevesebbet - 207 ezer forintot - vihettek haza bruttóban a dolgozók. Az átlagos nettó jövedelem pedig 154 ezer forintra jött ki az év első felében. Ez 3%-kal több, mint amennyi tavaly volt.

De ha a megélhetést nézzük, akkor valóban jobban jártunk-e? Az árcsökkenés a szakértők szerint egyértelműen a rezsicsökkentésnek köszönhető, hiszen éves szinten 12%-kal esett az energia ára. A kisebb villany- vagy gázszámla árát azonban a családok otthagyják a közértben. A magyarországi élelmiszerárak ugyanis csúcson vannak a régióban.

A 2010-es kormányváltás után megemelt, 27%-os fogyasztási adót jócskán észrevesszük a boltokban: ha nemcsak az alapélelmiszereket - tejet, kenyeret - vesszük meg, akkor bizony könnyen szívdobogást kaphatunk a kasszánál.

Az áfán kívül az időjárás sem kedvez az olcsó ételeknek, a korábban a szegények eledelének tartott krumpli szinte aranyárban van mindenhol. Gyümölcsből és zöldségből is kevesebbet veszünk, mint néhány éve - igaz, az orosz embargó miatt az alma ára például sokat eshet az idén. A Kereskedelmi Szövetség adatai szerint a fogyasztás az elmúlt két évben nem nő, és a családok leginkább a diszkont áruházakban veszik meg a betevő falatot - ott, ahol a legolcsóbb. A legtöbben ráadásul akcióvadászként vásárolnak, a sarki kisboltba már legfeljebb csak az egy elfelejtett tejfölért tér be a magyar.

A munkanélküliség ma is magas

A benzin ára folyamatosan 400 forint körül volt, csak az elmúlt pár hétben kezdett csökkeni, de év közben szintén sokat kivett annak a zsebéből, aki kénytelen autóval járni. A pénzügyi rezsicsökkentésnek nevezett intézkedés - 150 ezer forintig ingyenes a készpénzfelvétel - ellenére a banki költségek is folyamatosan növekednek.

Akik nem olyan szerencsések, hogy van munkahelyük, és dolgoznak, azok még nehezebben jönnek ki egy hónapban. A KSH adatai szerint ugyan egyre nő a foglalkoztatottság, de mivel a statisztikákba a közmunkásokat is beleszámolják, a valóságban sokkal kevesebben rendelkeznek folyamatos, stabil jövedelemmel. A nyár végi adatok szerint csupán 341 ezer munkanélküli van az országban, ám ennyien csak azok vannak, akiket a munkaügyi központok nyilvántartanak, mint - a térségben leginkább visszavágott - segélyre jogosultakat.

Az euró árfolyamának változása is sokaknak fájt ebben az évben: 2014-et még 296-tal kezdte a forint, majd február elején már 313 volt. Innentől kezdve az uniós valuta nem is ment 300 forint alá, sőt, augusztus végén és szeptember elején a 317 forintot is elérte. Októberre egy picit korrigált a magyar fizetőeszköz, most újra 306 forintot kell adnunk 1 euróért.

Bizonyos települések lakói évek óta jobb anyagi körülmények közt élhetnek, mint a hazai átlag. Melyek ezek?

• élelmiszer
• munkanélküliség
• rezsicsökkentés
• forint
• ksh statisztika
• ár
• pénz és munka
• Terasz