Kiderült, hogyan szerepel Magyarország a klímaváltozás elleni harcban - Íme, az eredmény

A 2016-os, éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás - vagy röviden csak a párizsi egyezmény - óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónkon jelenleg a klímaváltozás jelenti a legnagyobb veszélyt. A KPMG azt a célt tűzte ki, hogy egyetlen mérőszámmal, a CRI-vel fejezze ki, mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra és az olyan, egyezményben vállalt cselekvésekre, amilyen például a károsanyag-kibocsátás mérséklése.

A CRI a change readiness index rövidítése, ami magyarul azt jelenti: index a változásra való felkészültségről. Ez - és az ennek nyomán létrejövő globális ranglista - egyszerre tartalmaz örök érvényű igazságokat és igazi meglepetéseket.

A KPMG a felmérésben részt vevő tudományos, gazdasági és társadalmi szervezetek részéről átadott adatokat három kategóriában összesítette azt vizsgálva, hogy egy adott országban az állam, a vállalatok és a magánszféra - lakosság és civilek - mennyire képes hatékonyan reagálni a változásokra. A klímaváltozás a kutatás értelmezése szerint nem csupán természeti katasztrófákban testesülne meg, hanem a vele kapcsolatos társadalmi, demográfiai, pénzügyi kihívásokat is értik alatta.

Magyarország a 48.

Magyarország a vizsgálat során összesítve a 48. helyezést szerezte meg, a vállalati rangsorban a hazai cégek a 45., a lakosság és a civilek a 47., míg a kormányzat a 65. helyen végzett. Mivel egyetlen helyezésben természetesen nehéz lett volna egy állam felkészültségét ábrázolni, ezért hoztak létre több különböző megközelítésben is mérőszámokat. Nézzünk néhány példát a vizsgált összetevők közül!

• A kormányzat részéről vállalható célkitűzések köre a legszélesebb: lehet a tervezési és előrejelzési képesség, a bürokrácia és az adminisztráció korszerűsítése, a környezetvédelmi szabályozás kérdése, továbbá az élelmiszerbiztonság, a talaj és a vizek megóvásának képessége.
• A vállalatokon múlik az épített infrastruktúra egy része, a pénzügyi közvetítőrendszer minősége, a gazdaság nyitottsága, a technológia fejlettsége, az innovációs képesség fenntartása, a vállalati szféra sokszínűségének és ezáltal a diverzifikáltságban rejlő előnyöknek az erősítése.
• Míg a lakosság és a civil szféra felelőssége a kiállás az emberi jogokért, az információszabadságért, az egészséges életmódért, az egyéni szintű fenntarthatóság fontosságáért, vagy a humán tőke gondozásáért.

Svájc az első, és élen az északiak

Ha megnézzük a 2019-es lista éllovasait, elsősorban olyan államokat látunk, amelyek rendre élen végeznek a pozitív globális versenyképességi, tőkeellátottsági, képzettségi rangsorokban. Svájc, Szingapúr és Dánia lettek dobogósok, őket további észak-európai államok követik. Ezek a társadalmak jellemzően nem csak, vagy nem kifejezetten a magas egy főre jutó GDP-ben erősek.

Igaz, ez is meghatározó, hiszen a CRI top 30 országából 28 a legfelsőbb jövedelmi kategóriába tartozik. Ám emellett az olyan puhább indexekben is kiemelkednek, mint a boldogság, az oktatás minősége, az egészségügyi ellátás, esetleg a szociális háló erőssége, azaz a minél alacsonyabb különbség a társadalmi osztályok jövedelmei között.

Van, ahol az állam, van, ahol a civilek az úttörők

A lista dobogósai mellett kiemelhető még Svédország, amely ugyan csak a negyedik lett az összesített sorrendben, de a lakosság és a civilek felkészültségét tekintve vezeti a rangsorolást. Érdekes megfigyelni, hogy miközben egyes államok - Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek - kiváló helyezése az állam felelős programjainak köszönhető, addig a dél-európai államokban - Portugáliában, Spanyolországban - inkább a lakosság vizsgázott jól, és a kormányzat szerepelt rosszabbul.

Gazdagságukhoz képest kiugróak

Joggal feltételezzük, hogy egy adott ország gazdasági lehetőségei meghatározzák a felkészültséget, de a KPMG tanulmánya összeállította a jövedelmi helyzetükhöz képest leginkább felül- és szégyenszemre alulteljesítő államok listáját is. A GDP-jükhöz képest is kiugróan jók között van Svájc, Dánia, Svédország, Új-Zéland és talán némi meglepetésre Ruanda.

A magas jövedelmi helyzetükhöz képest viszont gyengén teljesítő országok túlnyomórészben feltörekvő olajállamok - Líbia, Angola, Algéria és Irán -, de rosszul szerepelt Argentína is. Érdekesség, hogy a megelőző évi listához képest legtöbbet javító államok listáján Tonga mellett Oroszország az éllovas, előbbi 36, utóbbi 29 helyet javított a pozícióján.

A közvetlen összehasonlításként adódó országok közül a visegrádi négyek ezúttal megelőzték Magyarországot - Csehország 27., Lengyelország 33., Szlovákia 37. lett -, de Szerbiához, Romániához, vagy Ukrajnához képest jól vizsgáztunk, ők mögöttünk végeztek.

A politikai bizonytalanság árt

A 140 ország listájának a végén a legszegényebb, sokszor államisággal sem igen rendelkező országok találhatóak, a 140. például Szomália. Láthatóan nagyon erős a korreláció a politikai bizonytalanság és a klímaváltozással kapcsolatos felkészületlenség között, Latin-Amerikában Haiti, Észak-Afrikában Líbia, Ázsiában Afganisztán végzett a legrosszabb helyen. Mindegyik megosztott, polgárháború sújtotta ország, ahogyan a nyugat-európai sereghajtó, Görögország is súlyos államcsődön van túl.

Fotók: Getty Images

A Disney-mesék valóságos befejezése sárba tiporja a gyerekkorunkat

Nézd meg, mi lenne gyerekkori kedvenceink sorsa, ha rájuk is hatnának a valódi világ problémái, mint az erdőirtás, a környezetszennyezés, az erőszak és más borzalmak.

• klímaváltozás
• magyarország
• felmérés
• rangsor
• klímavédelem
• Terasz