7 magyar női szent, akit illik ismerni: Árpád-házi Szent Erzsébet szegényeknek vitt kenyerei rózsává változtak

Jó cselekedeteikkel, példás életükkel vívták ki a tiszteletet a magyar szentek.

Magyar női szentek
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

A történelem során a szentté vagy boldoggá avatott személyek cselekedeteikkel keresztény hitükről tettek tanúbizonyságot. Példamutató életüknek köszönhetően kivívták az emberek tiszteletét. 

A magyar szentek többféleképpen kötődhetnek hazánkhoz, az nem feltétel, hogy magyar szülőktől származzanak, előfordulhat, hogy az ország területén tevékenykedtek, vagy eleink sajátjukként tisztelték őket. A magyar női szentek történetével sokfelé találkozhatunk, a Margit-szigeten sétálva például biztosan többen felidézik Árpád-házi Szent Margit legendáját.

Magyar női szentek

A keresztényüldözések idején az életüket a hitükért feláldozó vértanúk, illetve a Krisztushoz közel állók tisztelete volt jellemző, a IV. századtól viszont már egyre elterjedtebbé vált olyan személyek szentként tisztelése, akik példamutató tetteket hajtottak végre. III. Sándor pápa a XII. században megkülönböztette az egyetemesen elismert szenteket, valamint a boldogokat, akiket helyi tisztelet övez. A boldoggá és a szentté avatás a római katolikus egyházban egyházjogi fogalmak, amelyek segítségével hivatalosan is kijelentik, hogy az elhunytat Isten felvette a boldogok vagy a szentek seregébe.

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya, testvére IV. Béla volt. Fiatalon megözvegyült, megismerte a nélkülözést is. Egész életében az elesettek gyámolítója volt. A legenda szerint épp kenyeret vitt a kosarában a szegényeknek, amikor azt a kérdést szegezték hozzá, hogy mi van nála. Amikor pedig azt felelte, hogy rózsa, a kenyér valóban rózsává változott.
Árpád-házi Szent Margitot szülei, IV. Béla magyar király és felesége a tatárjárás miatt az ország megmentésének érdekében Istennek ajánlották, hároméves korában átadták a veszprémi domonkos nővéreknek. A király lánya részére kolostort építtetett a Nyulak szigetén, a mai Margit-szigeten - itt található szimbolikus síremléke. Margit megvetette az evilági hívságokat.
Fotó: Wikipédia/Közkincs, Darinko
Szent Piroska Szent László elsőszülött leánya, Árpád-házi magyar királylány, Eiréné néven bizánci császárné. Mivel korán árvaságra jutott, nagybátyja, Könyves Kálmán udvarában nevelkedett. 16 éves korában jegyezte el a bizánci trónörökös, át kellett térnie az ortodox vallásra. Kolostort és kórházat alapított, mozaik arcképét az isztambuli Hagia Sophia őrzi.
Fotó: Getty Images Hungary
Skóciai Szent Margit magyar származású skót királyné, édesapja Száműzött Eduárd, aki Ágotát, Szent István leányát, más források szerint testvérét vette feleségül. Margit III. Malcolm feleségeként lett skót királynő 1069-ben. Halála után, ami három nappal azután következett be, hogy férje és legidősebb fia az angolok elleni csatában elesett, a nép szentként kezdte tisztelni.
Fotó: <b><a id="hyperlink_596d39ce19b9d114b5b587496f011e14" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sk%C3%B3ciai_Szent_Margit#/media/F%C3%A1jl:StMargareth_edinburgh_castle2.jpg" target="_blank">Wikipédia/Kjetil Bjørnsrud</a></b>
Árpád-házi Szent Kinga IV. Béla lánya, Lengyelország és Litvánia védőszentje. 15 évesen ment hozzá V. Boleszláv lengyel fejedelemhez. 1251-ben megnyittatta a wieliczkai sóbányákat, férje halálát követően kolostorba vonult húgával, a szintén megözvegyült Jolánnal együtt.
Fotó: <b><a id="hyperlink_0e19bbb1647c310d24448146ff36dbe4" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Szent_Kinga,_Budapest_(closeup).jpg" target="_blank">Wikipédia/Frank Schulenburg</a></b>
Az egyik Szent Kingához kapcsolódó történet arról mesél, hogy a tatárjárás után hazalátogatva felkereste édesapjával a máramarosi sóbányákat, ahol megkérte a királyt, hogy adja neki a sóbányát. Amikor IV. Béla rábólintott a kérésre, a lány az aknába vetette jegygyűrűjét. A legenda szerint a wialiczkai sóbányák megnyitásakor a bányászok megtalálták a gyűrűt. Ezt a jelenetet szobrok ábrázolják a lengyel bányában.
Fotó: Redaco
Az Árpád-házi Szent Ágnesként is ismert Prágai Szent Ágnes I. Ottokár cseh király és Konstancia cseh királyné, III. Béla leányának frigyéből született 1205-ben. Apácák nevelték, a betegek és az árvák gondozásában lelte örömét, kolostort és templomokat is alapított. II. János Pál pápa avatta szentté 1989. november 12-én.
Fotó: Wikipédia/Közkincs
Anjou Hedvig lengyelországi királynő I. Lajos magyar király és Kotromanić Erzsébet királyné leánya, aki apját követte Lengyelország trónján. 1997-ben avatta szentté II. János Pál pápa, 2006 óta a Dunakanyar védőszentje. II. Ulászló lengyel királyhoz ment feleségül, aki 1392-ig Litvánia nagyfejedelme is volt. Hedvig a litvánok keresztény hitre térítésének pártfogója volt, szívén viselte az elesettek sorsát, gyakran látogatta a kórházakat.
Fotó: <b><a id="hyperlink_fec83f30def7869e4656a64a4bc0614b" href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Thomas_Weissfeld_-_%C5%9Awi%C4%99ta_Jadwiga.jpg" target="_blank">Wikipédia</a></b>

Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre

Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?

További részletek: feminaklub.hu/

Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.

Időpont: 2025. június 5. 18 óra

Helyszín: MOM Kulturális Központ

Promóció

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary.)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük