7 magyar női szent, akit illik ismerni: Árpád-házi Szent Erzsébet szegényeknek vitt kenyerei rózsává változtak

A történelem során a szentté vagy boldoggá avatott személyek cselekedeteikkel keresztény hitükről tettek tanúbizonyságot. Példamutató életüknek köszönhetően kivívták az emberek tiszteletét. 

A magyar szentek többféleképpen kötődhetnek hazánkhoz, az nem feltétel, hogy magyar szülőktől származzanak, előfordulhat, hogy az ország területén tevékenykedtek, vagy eleink sajátjukként tisztelték őket. A magyar női szentek történetével sokfelé találkozhatunk, a Margit-szigeten sétálva például biztosan többen felidézik Árpád-házi Szent Margit legendáját.

Magyar női szentek

A keresztényüldözések idején az életüket a hitükért feláldozó vértanúk, illetve a Krisztushoz közel állók tisztelete volt jellemző, a IV. századtól viszont már egyre elterjedtebbé vált olyan személyek szentként tisztelése, akik példamutató tetteket hajtottak végre. III. Sándor pápa a XII. században megkülönböztette az egyetemesen elismert szenteket, valamint a boldogokat, akiket helyi tisztelet övez. A boldoggá és a szentté avatás a római katolikus egyházban egyházjogi fogalmak, amelyek segítségével hivatalosan is kijelentik, hogy az elhunytat Isten felvette a boldogok vagy a szentek seregébe.

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya, testvére IV. Béla volt. Fiatalon megözvegyült, megismerte a nélkülözést is. Egész életében az elesettek gyámolítója volt. A legenda szerint épp kenyeret vitt a kosarában a szegényeknek, amikor azt a kérdést szegezték hozzá, hogy mi van nála. Amikor pedig azt felelte, hogy rózsa, a kenyér valóban rózsává változott.

Fotó: Wikipédia

(Borító- és ajánlókép forrása: Getty Images Hungary.)

• szent
• legenda
• vallás
• csoda
• Terasz