Mégsem a klímaváltozáshoz alkalmazkodtak a madarak: érdekes dologra jöttek rá a kutatók
Bizonyos hatások miatt a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést.


- Egyszerű és elegáns módja a farmer beszűkítésének, varrógép nélkül: ezt tedd, ha csak picit áll el a dereka »
- Még nincs 60 éves, de a tejfehér frizura mellett döntött: gyönyörű és stílusos az 57 éves nő »
- Durva, milyen bőrhibákat okozhat a gyakori tejfogyasztás: a pattanás csak a kezdet a szakértők szerint »
- A Dallas Pamelája a plasztikai beavatkozásai után: a 71 éves Victoria Principal friss fotókon
- Kvíz: mennyire ismered Európa városait? Teszteld földrajzi tudásodat!
- Ő a 18 éves Gáspár Virág párja: bombázóvá fogyott Krisztián mellett
- "Lehet, hogy szűk lesz egy kicsit, de a férje majd bejáratja" - Magyar nők megrázó vallomásai a férjöltésről
- 10 kérdéses törikvíz az ötödikes tananyagból: tudod, mikor kötötték a vérszerződést?
A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét. A Michigani Egyetem - UM - kutatói hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában. Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg szerdán.
A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban. Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.
A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.

A fényviszonyok változásához igazodtak a madarak
Ezekből a felismerésekből két következtetés vonható le a madaraknak a klímaváltozásra adott válaszáról. Egyrészt a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik - legalábbis átmenetileg - a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt, amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.
A tudósok 27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával. Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként, és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.
A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők. A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra. A vizsgálat az első lépés az észak-amerikai madarak érzékenységi indexének megalkotása felé.
Fotók: Getty Images
Akkora, mint egy bogár: a világ legkisebb madara alig 6 centiméter
A gyémántcsillogású madár legismertebb tulajdonsága, hogy gyors szárnycsapásainak köszönhetően képes egy helyben lebegni.