Mégsem a klímaváltozáshoz alkalmazkodtak a madarak: érdekes dologra jöttek rá a kutatók
Bizonyos hatások miatt a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést.
- Már nem ördögtől való a plasztika, a legtöbb nő bevállalná: ismét a mellnagyobbítás a leggyakoribb beavatkozás »
- Jön a nyár legbájosabb trendje: szuper nőies levél- és gyümölcsmintás ruhák árakkal »
- Merész, de roppant nőies divatszín veszi át az uralmat a szezonban: a neonrózsaszín még mindig tud újat mutatni »
- Kvíz! Emlékszel az általánosban tanult versekre? 8 idézet szerzőjére kérdezünk rá
- Ki volt Az arany ember szerelme Jókai művében? Kvíz a kötelező olvasmányokból
- Az 5 legrosszabb élelmiszer, ami rontja a vérkeringést: szűkítik az ereket, emelik a koleszterinszintet
- Dobó Kata 25 év után felvette a zöld miniruhát: A miniszter félrelépben láttuk rajta először
- 22 évesen vesztették életüket a magyar sziámi ikrek: kegyetlenül kihasználták, vásárban mutogatták őket
A zaj- és fényszennyezés károsítja a madarak szaporodási képességét. A Michigani Egyetem - UM - kutatói hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj 142 madárfaj 58 506 fészkének reprodukciós sikerét Észak-Amerikában. Tanulmányuk a Nature tudományos lapban jelent meg szerdán.
A szakértők arra jutottak, hogy nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban. Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.
A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.
A fényviszonyok változásához igazodtak a madarak
Ezekből a felismerésekből két következtetés vonható le a madaraknak a klímaváltozásra adott válaszáról. Egyrészt a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik - legalábbis átmenetileg - a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt, amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.
A tudósok 27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával. Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként, és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.
A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők. A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra. A vizsgálat az első lépés az észak-amerikai madarak érzékenységi indexének megalkotása felé.
Fotók: Getty Images
Akkora, mint egy bogár: a világ legkisebb madara alig 6 centiméter
A gyémántcsillogású madár legismertebb tulajdonsága, hogy gyors szárnycsapásainak köszönhetően képes egy helyben lebegni.
OLVASD EL EZT IS!
