A legenda szerint ő találta fel a tokaji aszút - Lorántffy Zsuzsanna csodálatos anya és példás feleség volt

Tizennégy éves korától irányított uradalmat, tizenhat évesen férjhez ment, és öt gyermeket szült I. Rákóczi Györgynek. Lorántffy Zsuzsanna csodálatos anya, példás feleség és kiemelkedően intelligens nő volt. Jótét személyiségéről iskolák, könyvtárak és templomok egyaránt tanúskodnak. 

A legenda szerint ő találta fel a tokaji aszút

Lorántffy Zsuzsanna 1600-1602 körül született, Zemplén vármegye egyik leggazdagabb főúri családjában. Gyermekkorát apja legértékesebb várában töltötte, Sárospatakon. Még csak tizennégy vagy tizenöt éves lehetett, amikor rövid időn belül édesanyját és édesapját is elveszítette. Ezután neki kellett gondoskodnia két fiatalabb, árván maradt leánytestvéréről, fiú testvér híján pedig a birtok ügyei is rá maradtak.

1616-ban ment férjhez az akkor huszonhárom éves I. Rákóczi Györgyhöz, így kerül a pataki birtok a Rákócziak tulajdonába. Férje mellett Zsuzsannának sokáig alig jutott önálló szerep, ideje nagy részében a birtok kertjét gondozta, és a háztartást irányította. Ám miután Györgyöt 1630-ban fejedelemmé választották, több feladat került a feleség kezébe. A pár ekkor Gyulafehérvárra költözött, de Zsuzsanna sokat időzött a pataki várban is.

Az asszony hitvese távollétében kormányozta az uradalmakat, intézkedett a vetésről, az aratásról, a szüretről, háború idején pedig lőport készíttetett, ágyúkat öntetett, hadakat szerelt fel, és küldette a fejedelem után. A legenda szerint még a tokaji asszú is az ő nevéhez köthető, ugyanis a birtokán a szőlőt a Habsburg-ellenes harcok miatt csak novemberben szüretelték le, ezért lett édesebb és tüzesebb a már összeaszalódott szőlőszemekből sajtolt nedű.

Házassága kiegyensúlyozott volt, a pár mélységes szeretetet és tiszteletet érzett egymás iránt. Érzelmeikről sűrű levélváltásaik is tanúskodnak. Öt gyermekükből viszont csak kettő, György és Zsigmond érte meg a felnőttkort. A fiúk kitűnő tanulók voltak, és minden vizsgájuk jól sikerült. Zsuzsanna szívén viselte az iskolák megújítását, a könyvnyomtatást és a reformáció ügyét. Építkezései, segélyei mellett meghívta a kor neves pedagógusát, a cseh Comeniust, aki a modern igényeknek megfelelően formálta át az oktatást 1650-54 között. Egy, a pataki diákok körében elterjedt hiedelem szerint, aki az Iskolakertben lévő Lorántffy-szobortól kér segítséget vizsgáihoz, az teljesülni fog.

Lorántffy Zsuzsanna személyes sorscsapása, hogy három fiát is el kellett temetnie. Sámuel és Ferenc kisgyermekkorban halt meg, Zsigmond pedig, akit lehetséges magyar királyként is emlegettek, 1652-ben. György fiát, aki férjét követte a fejedelmi székben, 1657-ben féltette, és óva intette a lengyelországi hadjárattól, de nem hallgatott rá. Erdély súlyos válságba került, területét újra török seregek dúlták, II. Rákóczi György politikája megbukott. Zsuzsanna nem sokkal a csúfos vereség után, 1660. április 18-án halt meg Sárospatakon. Hamvai a pataki Vártemplom kriptájában nyugszanak. 

Olvass tovább! Miért tartottak kutyát a középkori emberek, és hogy nevezték őket? Érdekes a történetük

A kutya és az ember útja ősidőktől fogva összefonódik, ám ha a négylábú jó társa is volt az embernek, koronként változott a kutyatartás jelentősége.

(A képek forrása: MTI Fotóbank)

• tokaj
• bor
• feleség
• anya
• lórántffy zsuzsanna
• történelem
• Terasz