Meglepődtek a régészek, amikor feltárták a 6000 éves temetőt
Különös lelet
Bulgáriában hatezer éves várost tártak fel, a hozzá tartozó temetővel.

Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Vaszil Nikolov professzor kutatócsoportja az üdülővárostól, Várnától 40 kilométerre lelt rá egy körülbelül hatezer éves településre.

A helység Provadija közelében található, és Bulgária egyetlen sólelőhelye mellett helyezkedik el.

Jómódú lakosság

A professzor által irányított régészcsapat egy, az időszámításunk előtti 4700 és 4200 közötti időszakból származó kőfalakat talált. A méreteikből következtetve a leletek egykor védőfalak lehettek, mivel a hatalmas építmények egyenként két méter vastagok és három méter szélesek. Vaszil Nikolov szerint ez a legősibb és legmasszívabb európai erődítmény. 

A professzor elmondta, hogy az egykori város elhelyezkedése is fontos, mert valószínűleg az ott található sóbánya miatt hozták létre a települést. Így kereskedhettek az őskor egyik legértékesebb nyersanyagával, a sóval, ami régen olyan fontos szerepet töltött be a gazdaságban, mint most a kőolaj.

A település lélekszáma körülbelül 350 lehetett. Az emberek életkörülményei fejlettek voltak: a lakók emeletes házban éltek, a fő foglalkozás pedig a sóbányászat volt, ami jól jövedelmező megélhetési forrásnak számított. Nikolov szerint a só lehetett az akkori idők pénzneme, és státusszimbólumként szolgált. Provadija a mai napig fontos sólelőhely.

Bizarr temetkezési szokások

Feltártak a település mellett egy nagyméretű temetőt is, vagyis egy nekropoliszt, mely elnevezés jelentése: a halottak városa. A sírokban olyan tárgyakat találtak, melyek szintén jómódra engednek következtetni: a sírmellékletek között szerepelnek például réztűk és kerámiaedények. A holttestek mellé temetett tárgyak és emlékek nem egyedülálló kultúrára utalnak, és a történelem során nem először találkozhattak a kutatók ezzel a szokással.

Ami azonban szokatlan és bizarr, az az, hogy a lakók sajátos temetkezési rítusokat tarthattak, legalábbis a régészkutatók erre utaló nyomokra bukkantak. Az ősi erődítmény lakói alkalmanként a halottaikat úgy temették el, hogy a holttesteket félbevágták, és hasra fordítva helyezték őket a sírba. Hogy miért, arra egyelőre nincs magyarázat. 

Érdekel a régészet?

Ezt is szeretjük