Hatalmas darab tört le az Északi-sark legnagyobb selfjegéből - Műholdfelvételt mutatunk
A gigantikus jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra tört.

selfjeg
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el. A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra törött.

A kutatók szerint a jelenség újabb bizonyíték a Grönald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra. - A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta - mondta Jenny Turton klímakutató a BBC News-nak. - 2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron - tette hozzá a németországi Friedrich-Alexander Egyetem kutatója.

selfjeg-muhold
Fotó: ESA/SENTINEL-2B

A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú, 20 kilométer széles, és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba.  A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra. A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottájává változott.

- A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha a várakozások szerint növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon - magyarázta Jason Box professzor, a dániai és grönlandi földmérő intézet kutatója.

A cikk az ajánló után folytatódik

Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43%-át veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

Minden évben 65 napra sötétségbe borul a város

Az Amerikai Egyesült Államok legészakibb települése, Barrow a sarkkörön túl fekszik, ezért a nap minden év november 18-án vagy 19-én lenyugszik, és 65 napig fel sem jön.

Ezt is szeretjük