Zseniális módszerrel állítanák meg a globális felmelegedést a tudósok az Északi-sarkon
A globális felmelegedés megállítása talán nem lehetetlen. Most új módszerrel próbálkoznának a kutatók.

- Nőies nyári szettek a legstílusosabb 50 feletti bloggerektől: karcsúsító, alakformáló tippjeiket imádják az Instán »
- Már nem ördögtől való a plasztika, a legtöbb nő bevállalná: ismét a mellnagyobbítás a leggyakoribb beavatkozás »
- Jön a nyár legbájosabb trendje: szuper nőies levél- és gyümölcsmintás ruhák árakkal »

- Íme Koltai Róbert bájos, szőke párja: a színész 78 évesen élvezi a késői szerelmet
- Ki volt Az arany ember szerelme Jókai művében? Kvíz a kötelező olvasmányokból
- Az 5 legrosszabb élelmiszer, ami rontja a vérkeringést: szűkítik az ereket, emelik a koleszterinszintet
- Dobó Kata 25 év után felvette a zöld miniruhát: A miniszter félrelépben láttuk rajta először
- 22 évesen vesztették életüket a magyar sziámi ikrek: kegyetlenül kihasználták, vásárban mutogatták őket
Az észak-sarki tundra nagy testű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A legelő állatok, mint a lovak vagy a bivaly közismertek a körülöttük lévő táj alakításának képességéről, például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat. Amikor ezt a folyamatot hasznosítják az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítására, azt újravadonosításnak nevezik.
Globális felmelegedés az Északi-sarkon
A folyamat felhasználható egy ökoszisztéma mássá alakítására, amikor egy kívánatosabb állapotot akarnak létrehozni. Ezt nevezik megafaunális ökoszisztéma tájalakításnak - olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban. A füves ökoszisztéma, az úgynevezett mamutsztyeppe, amely a pleisztocén földtörténeti korban létezett, eltűnt, amikor a nagy növényevők, köztük a gyapjas mamutok kihaltak.

A lovak és a bivalyok lehetnének a tájépítészek, akik átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősök növelik az albedót, a földet érő, visszaverődő napsugárzás mennyiségét.
A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Együtt ezek a változások hűtik az észak-sarki térség földjeit, és késleltetik az örökfagy - permafrost - olvadását.
- Az Északi-sark már változik, és gyorsan. A semmittevés azt jelenti, hogy teret adunk a gyors, visszafordíthatatlan változásoknak. Bár az északi-sarki ökotájépítés tudományát még nem igazán tesztelték, benne van a lehetőség a dolgok jelentős megváltoztatására, komolyan fontolóra kell venni a cselekvést a térség érdekében - mondta Marc Macias-Fauria, a tanulmány vezető szerzője.
Fotók: Getty Images
Így néz ki most Grönland
Grönlandot még 982-ben hozta be a köztudatba a híres viking hajós, Vörös Erik. Mára a sziget a globális felmelegedés miatt nagyon megváltozott.
OLVASD EL EZT IS!

- tudomány
- globális felmelegedés
Hihetetlen, de erre is hatással van a klímaváltozás: miért lesz több a bűncselekmény?

- környezetvédelem
- környezetszennyezés