Zseniális módszerrel állítanák meg a globális felmelegedést a tudósok az Északi-sarkon
A globális felmelegedés megállítása talán nem lehetetlen. Most új módszerrel próbálkoznának a kutatók.


- Bosszantó és fájdalmas pattanások a mellkason: ezek a leggyakoribb okai, és így szabadulhatsz meg tőlük »
- A 10 évvel ezelőtti nőies szabásokat melegíti újra a tavaszi divat: ne válj meg tőlük, ha még ott vannak a szekrényedben »
- A haját és a szemöldökét is elveszítette betegsége miatt: a bájos Amber Jane ma a legkülönlegesebb modellek egyike »
- A Dallas Pamelája a plasztikai beavatkozásai után: a 71 éves Victoria Principal friss fotókon
- Kvíz: mennyire ismered Európa városait? Teszteld földrajzi tudásodat!
- Ő a 18 éves Gáspár Virág párja: bombázóvá fogyott Krisztián mellett
- 10 kérdéses törikvíz az ötödikes tananyagból: tudod, mikor kötötték a vérszerződést?
- 4 szuperegészséges húsféle, ami sokkal jobb a csirkemellnél: kevesen fogyasztják, pedig változatosan elkészíthetők
Az észak-sarki tundra nagy testű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.
A legelő állatok, mint a lovak vagy a bivaly közismertek a körülöttük lévő táj alakításának képességéről, például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat. Amikor ezt a folyamatot hasznosítják az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítására, azt újravadonosításnak nevezik.
Globális felmelegedés az Északi-sarkon
A folyamat felhasználható egy ökoszisztéma mássá alakítására, amikor egy kívánatosabb állapotot akarnak létrehozni. Ezt nevezik megafaunális ökoszisztéma tájalakításnak - olvasható az egyetem honlapján ismertetett tanulmányban. A füves ökoszisztéma, az úgynevezett mamutsztyeppe, amely a pleisztocén földtörténeti korban létezett, eltűnt, amikor a nagy növényevők, köztük a gyapjas mamutok kihaltak.

A lovak és a bivalyok lehetnének a tájépítészek, akik átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősök növelik az albedót, a földet érő, visszaverődő napsugárzás mennyiségét.
A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Együtt ezek a változások hűtik az észak-sarki térség földjeit, és késleltetik az örökfagy - permafrost - olvadását.
- Az Északi-sark már változik, és gyorsan. A semmittevés azt jelenti, hogy teret adunk a gyors, visszafordíthatatlan változásoknak. Bár az északi-sarki ökotájépítés tudományát még nem igazán tesztelték, benne van a lehetőség a dolgok jelentős megváltoztatására, komolyan fontolóra kell venni a cselekvést a térség érdekében - mondta Marc Macias-Fauria, a tanulmány vezető szerzője.
Fotók: Getty Images
Így néz ki most Grönland
Grönlandot még 982-ben hozta be a köztudatba a híres viking hajós, Vörös Erik. Mára a sziget a globális felmelegedés miatt nagyon megváltozott.
OLVASD EL EZT IS!

- tudomány
- globális felmelegedés
Hihetetlen, de erre is hatással van a klímaváltozás: miért lesz több a bűncselekmény?

- környezetvédelem
- környezetszennyezés