Érdekes kutatás: más lehet a genetikai összetételük azoknak, akik kutyát tartanak

Az ember génjeitől is függ, hogy kutyatulajdonos lesz-e, egy friss kutatás szerint.

Kutyatartás és genetika
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Az ember genetikai összetétele jelentős mértékben befolyásolja, hogy az illető kutyatulajdonossá válik-e, vagy sem - derült ki svéd és brit kutatók tanulmányából. A Scientific Reports című folyóiratban publikált tanulmány készítői a Svéd Ikerregisztert használva több mint 35 ezer ikerpár genetikai összetételét vizsgálták meg, hogy megnézzék, van-e öröklődő eleme a kutyatartásnak - írta a Medicalxpress.com.

- Meglepődve tapasztaltuk, hogy egy személy genetikai összetétele a jelek szerint nagymértékben befolyásolja, hogy az illetőnek van-e kutyája - mondta Tove Fall, az Uppsalai Egyetem professzora, aki a tanulmány egyik vezető szerzője volt. Hozzátette: az eredmények hasznos információkkal szolgálhatnak az ember és kutya kapcsolatának jobb megértéséhez a történelmi és modern időkben egyaránt.

Fall szerint, noha a kutyák és egyéb háziállatok világszerte megszokott tagjai a háztartásoknak, nagyon keveset tudni arról, hogy milyen hatással vannak az emberek mindennapjaira és egészségére. - Könnyen lehet, hogy néhány emberben erősebb a született hajlam arra, hogy háziállatról gondoskodjon - jegyezte meg a szakember. A kutyák voltak az első háziasított állatok, legkevesebb 15 ezer éve vannak szoros kapcsolatban az emberrel, és úgy tartják róluk, hogy jelentősen hozzájárulnak gazdáik jólétéhez és jó egészségéhez.

Kutyatartás és egészség

- A mostani eredmények azért fontosak, mert azt sugallják, hogy a kutyatartás egészségre gyakorolt jótékony hatása, melyet néhány tanulmány kimutatott, talán részben a vizsgálatba bevont emberek különböző genetikai összetételével magyarázható - mondta Carri Westgarth, a Liverpooli Egyetem munkatársa.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban arról dilemmázunk, hogy miért ülünk fel a legfrissebb trendekre, miért követjük megszállottan a divatirányzatokat, valamint a fogyasztás és a reklámvilág pszichológiájának is a mélyére ástunk. Pintér Ada beszélget Márton Szabolccsal az Indamedia csoport ügyfélélmény igazgatójával, és Kazár Zalán Kristóffal a Femina újságírójával.

Promóció

Az ikerpárok tanulmányozásával jól elkülöníthető a környezet és a gének hatása. Mivel az egypetéjű ikrek azonos génkészleten osztoznak, a kétpetéjű ikreknél viszont különböző génváltozatok jelenhetnek meg, annak összehasonlítása, hogy az ikerpárok egy vagy mindkét tagjának van-e kutyája, megmutathatja, hogy a genetikának van-e szerepe a kutyatartásban.

A mostani tanulmányból kiderült, hogy az egypetéjű ikerpárok esetében a kétpetéjűekhez képest jóval gyakrabban fordul elő, hogy mindkettejüknek van kutyája. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kutyatartás hátterében genetikai okok is állnak. A szakemberek szerint a tanulmányból ugyan nem derül ki pontosan, hogy melyek az érintett gének, de legalább első ízben bizonyítást nyert, hogy a genetika és a környezet nagyjából egyenlő szerepet játszanak abban, hogy valakiből kutyatulajdonos lesz-e.

Fotók: Getty Images.

A "harapós kutya" láttán mindenki nevetőgörcsöt kap

Előfordul, hogy a Harapós kutya tábla alatt nem egy harapósnak tűnő eb, hanem egy vidám, barátságos cukiságbomba bozontos feje tűnik fel. Az alábbi összeállításban olyan kutyusokat mutatunk, akik a puszta megjelenésükkel rácáfoltak a veszélyre figyelmeztető jelzésre.

"Harapós kutya" táblát tettek a kerítésre, de az eb láttán mindenki nevetőgörcsöt kap

Nézegess képeket!

Elolvasom
Ezt is szeretjük