Éreznek vajon a kutyák bűntudatot és hálát? Meglepő lehet a tudomány válasza

Bosszúból széthordta a kutyus a cipőket a lakásban, amiért később értél haza? Megmakacsolta magát, nem akart sétálni menni? Hisztizik az állatorvosnál? Vagy te is hallottad már, hogy a menhelyi kutyák egész életükben hálásak lesznek a gazdáiknak? A kutyusok viselkedését sokan hajlamosak az emberi motivációkkal magyarázni, ám a tudomány jelen állása szerint ilyen széles érzelmi skálával és tudatossággal biztosan nem rendelkeznek.

Számos etológiai tanulmány bizonyítja a kutya-gazda kötődés erősségét, és egyfajta szőrös gyerekként írják le a négylábút ebben a kapcsolatban, így nem csoda, ha a tulajdonos valóban emberi érzelmekkel kezdi kedvence viselkedését megmagyarázni.

A kutyák érzelmei

Egy 2009-es kutatás arra az eredményre jutott, hogy értelmi képességeikre vonatkozóan a kutyák nagyjából egy kétéves gyermek szellemi szintjén állnak, a kommunikációs jelzéseket gyorsan felfogják, és képesek reagálni rá. Az érzelmek tekintetében pedig elmondható, hogy sok esetben a gazdik vetítik ki saját érzéseiket, elvárásaikat a négylábúakra.

A kutyáknál öt alapvető érzelem a meghatározó, tudnak érezni örömet, szomorúságot, félelmet, dühöt és undort is, illetve ennek árnyaltabb változatait, így megélhetik a helyzetek függvényében az izgatottságot, a szorongást, az elégedettséget, az aggodalmat, a várakozást, unalmat és természetesen a szeretetet. Az érzelmek kialakulásában hasonló hormonok játszanak szerepet, mint az embereknél, például a dopamin, az adrenalin, a kortizol vagy az oxitocin. A kutya-gazdi kötődés erősödését nagyban kötik például utóbbi szintjének emelkedéséhez is. Korábbi cikkünkből azt is megtudhatod, milyen gyakorlatokkal építheted hatékonyan a kapcsolatot kutyusoddal.

Érzelmek, amit a kutyus nem érez

A kutyák szellemi és érzelmi érettsége tehát a tudomány jelenlegi álláspontja szerint egy kisgyermekéhez hasonló, így az ember kétéves kora után kialakuló, összetettebb érzések sem köthetők hozzájuk. Ilyen a szégyen, a bűntudat, a büszkeség, a megvetés, de az emberi értelemben vett hála is.

Bűntudat és bosszú

Sok gazdi valószínűleg megesküdne arra, hogy a kutyája a lakás szétrámolása, a cipők megrágása vagy a szemetes feltúrása után bűntudattól terhelt ábrázattal, földhöz lapulva, száját nyalogatva, a fejét elfordítva fogadta otthon, ám a kutatók ezeket a kifejeződéseket inkább a büntetéstől való félelemmel és a konfliktus kerülésével magyarázzák, amellyel a tulajdonosok dühös gesztusaira reagál az eb.

Éppígy ismeretlen fogalom a kutyák életében a bosszú, amely rendkívül összetett érzelmeket, gondolatokat, mi több, tervek szövögetését feltételezné. A bepisilés, a rombolás, a holmik lopkodása nem magyarázható a rossz szándékkal, sokkal valószínűbb, hogy szorongás, izgatottság, unalom vagy a figyelemfelhívás igénye, esetleg egészségügyi probléma áll a háttérben.

A sértődés kutyáknál

A kutya sértődött gesztusai hasonló félreértéseken alapulnak. Az önérzet sérüléséből és a vétkes kereséséből fakadó, összetett emberi érzelem nem jellemző a négylábúakra, még ha úgy is tűnik, hogy egy fürdetés vagy állatorvosi látogatás után duzzogva bújnak el az ágy mögé, még a finomságok sem enyhítenek haragtartásukon. A legtöbbször ez egyszerűen a stressz hosszan tartó hatásából fakad, vagy félelem, szorongás, esetleg egészségügyi probléma, fájdalom is állhat a visszahúzódó magatartás hátterében.

Hisztis kutya

Az állatorvosi, kozmetikai beavatkozások alatt az érzékenyebb lelkű kutyák gazdái valószínűleg sokszor megkapják, vagy akár bennük is megfogalmazódhat a gyanú, hogy kutyusuk a hisztivel akar manipulálni, így próbálja elérni a kellemetlen vizsgálatok kihagyását vagy kiváltani a sajnálatot az emberekből. Már elolvasva is rendkívül szövevényesnek tűnhet ez a feltételezés, ami nem csoda, hiszen a kutyus „hisztijét” sem emberi motivációk hajtják.

A friss etológiai álláspont szerint ilyen ravasz észjárásra nem képesek a kutyusok, sokkal valószínűbb, hogy a látványos viselkedést más indokolja, akár a félelem, a szorongás, a stressz, a fájdalomérzet vagy a szoktatás hiánya. Szerencsére már remek gyakorlatokkal, akár tematikus tanfolyamokon is elsajátíthatók a kooperatív gondozás alapjai, ami csökkentheti az állatorvosi látogatások vagy az otthoni karomvágás, fülcseppentés miatt érzett pánikot is.

A hála érzése

Gyakran felmerül az a kérdés is, hogy vajon hálát képesek-e érezni a négylábú kedvencek, sőt gyakran kívánalomként fogalmazódik meg az érzelem a mentett kutyusok esetében. Ez több félreértést is magában foglal: egy traumatizált vagy kevésbé keserű múltú, de az utcára vagy akár hosszú időre kennelbe kényszerült állatnál eleve önző elvárás lenne, hogy viselkedését a hazavitel után azonnal a nonstop köszönetnyilvánítás határozza meg, ráadásul az etológusok szerint az emberi összetett definíció szerinti hálát nem is érezheti.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nem tölti el örömmel, ha kiveszik a kennelből, vagy ha a gazdája sétálni viszi, játszik vele, simogatja, netán kap tőle egy új finomságot. Az öröm, a kötődés akár a hálához nagyban hasonlító viselkedésekre ösztönzi őt, farokcsóválással, nyalogatással, ugrálással, a játéka odaadásával, hempergéssel mind-mind jelezheti boldogságát, és egy gondos gazdinak valószínűleg ez sokkal fontosabb szempont, mint hogy kedvence megfeleljen a lexikonokban leírt emberi definícióknak.

(Képek: Getty Images Hungary.)

• kutya
• kutya viselkedése
• kutya és gazdi
• érzelmek
• Terasz