Már az ősember is ismerte a közösségi hálót: nagyon érdekes, ahogyan használták
Egy ma is élő törzsön figyelték meg a közösségi kapcsolatokat.
- Imádni valóan nőies szettek, amelyekben jól mutat a kötött pulóver: elképesztően sikkes lesz, ha így viseled »
- Már nem a száj- és mellplasztikát kérik a legtöbben: ezek a legnépszerűbb beavatkozások idén »
- Színek és minták mixelve, pont, mint az otthonkadivat idején: a kaotikus öltözék is lehet nagyon szép »
- Így néznek ki a nők és a férfiak gyerek előtt és gyerek után: 10 kép, ami egyáltalán nem szirupos álomvilág
- A kedvenc ifjúsági könyvek kvíze: ki írta a Tüskevár című regényt? - 10 kérdésből mennyire tudod a választ?
- 10 kérdéses történelmi kvíz az ötödikes tananyagból: mi Savaria mai neve?
- Ezektől az ételektől vizesedik és puffad a test: 6 élelmiszer, amit érdemes elkerülni
- 300 férjet öltek meg az asszonyok - A nagyrévi angyalcsinálók hátborzongató története
Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem - CEU - szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat.
A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték meg.
A közösségi háló másként
Az agták - vagy más néven aeták - erős társadalmi szerkezetet építettek fel kis családi közösségeik köré, amelyeket barátság köt össze. A családok tagjai gyakran látogatnak a szomszédos táborhelyekre, hogy kicseréljék az információkat, és közösségi életet éljenek.
Ennek a folyamatnak a követésére a kutatók az őslakosok közül egy hónapra 53 embert olyan eszközökkel láttak el, amelyek követték a mozgásukat, és óránként rögzítették társadalmi interakcióikat. Ezt követően a kutatásban részt vevőket párokba rendezték, és hat gyógynövényt adtak nekik, amellyel különböző betegségeket lehetett kezelni. Megkérték őket, hogy találják ki, hogyan osztanák meg az ismereteiket a velük kapcsolatban állókkal.
A kutatás eredménye
A követőeszközök sok ezernyi interakciót rögzítettek az emberek között a saját táborhelyükön és más táborokban élőkkel is, ahová naponta ellátogattak. A rögzített találkozások alapján számítógépes modellt is felállítottak a kutatók, amelyben egy képzeletbeli növényi alapú orvosság létrehozását szimulálták.
Mivel az emberek kicserélik egymással a különböző nézőpontjaikat, megosztják egymással a tudásukat, ez végül a gyógymódok javításához vezet - számolt be a kutatás eredményéről a iflscience.com ismeretterjesztő portál.
Andrea Migliano, a Zürichi Egyetem antropológiaprofesszora szerint nem túlzás azt állítani, hogy a táborok közötti látogatások a ma élő vadászó-gyűjtögetők számára a közösségi médiát jelentik. - Amikor egy problémára új megoldást keresünk, felmegyünk a netre, és sok forrást megnézünk, hogy számos embertől információt szerezzünk. A vadászó-gyűjtögetők pontosan így használják a saját társadalmi hálójukat - fogalmazott.
A kutatók egy másodlagos mesterséges hálót is készítettek, amely olyan feltételeket szimulált, amelyben mindenki kapcsolatban áll egymással, és az információ azonnal továbbítódik, akárcsak az interneten. Arra az eredményre jutottak, hogy ez a módszer hosszabb időt vett igénybe az alkalmazkodások bekövetkeztéig, mivel személyes együttműködés nem történik egyszerre a különböző csoportok között.
- Eredményeink arra mutatnak, hogy a kis és egymással kapcsolatban álló csoportok társadalmi struktúrája elősegíthette a kulturális és technológiai forradalmak sorát, amelyek az Afrikában elterjedt és onnan kivándorló emberre voltak jellemzőek - magyarázta Lucio Vinicius, a Zürichi Egyetem antropológiai tanszékének tudósa, a tanulmány szerzője.
A társszerző, Mark Dyble hozzáfűzte: az embereknek páratlan képessége van a kultúra létrehozására és felhalmozására. - Egy egyszerű ceruzától a nemzetközi űrállomásig az emberi kultúra sok generáció gondolkodásának közös teremtménye, amit egyetlen személy nem tud létrehozni a semmiből - hangsúlyozta.
Fotók: Getty Images
Amikor még nem a Facebookon üzengettek
A régi idők nagy zeneszerzői rejtett üzeneteket tettek műveikbe. Ezek megfejtése külön tudomány. Cikkünkből kiderül, mások mellett Bach mit kódolt zenéjébe!
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- neandervölgyi
Meglepő dolgot fedeztek fel a kutatók a mai emberek DNS-ében
- történelem
- művészet
