Már az ősember is ismerte a közösségi hálót: nagyon érdekes, ahogyan használták
Egy ma is élő törzsön figyelték meg a közösségi kapcsolatokat.

kozossegi-halo
Ez is érdekelhet

Országos Iskolakert-fejlesztési Program: úton egy környezettudatos generáció felé (x)

Bónusz napok a dm-ben: szuper ajánlattal vár kedvenc drogériád (x)

beauty and style

Nincs nőiesebb viselet a pliszírozott szoknyánál: így viseld a szezon alapdarabjaival »

Az arcroller vagy a gua sha hatékonyabb? – Ez alapján válassz az arcmasszírozók közül »

Még mindig a fehér edzőcipők a legjobban variálható darabok, és ősszel is divatosak: nőies fazonok 10 ezer forint alatt »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Már 300 ezer évvel ezelőtt, a kőkorszaki vadászó-gyűjtögető emberek is úgy használhatták közösségi hálójukat, mint ahogy a mai emberek. Az erről készült tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Science Advances folyóiratban publikálta. A Zürichi Egyetem és a budapesti Közép-európai Egyetem - CEU - szakemberei arra a kérdésre keresték a választ, hogy az ősemberek hogyan használták fel a meglévő információkat.

A kutatók azt akarták meghatározni, hogy a különböző vadászó-gyűjtögető csoportok között zajló társadalmi interakció hogyan segítette a fejlett kommunikáció kialakulását. Ennek érdekében a még fennmaradt néhány vadászó-gyűjtögető közösség egyikét, a fülöp-szigeteki agta népet figyelték meg.

A közösségi háló másként

Az agták - vagy más néven aeták - erős társadalmi szerkezetet építettek fel kis családi közösségeik köré, amelyeket barátság köt össze. A családok tagjai gyakran látogatnak a szomszédos táborhelyekre, hogy kicseréljék az információkat, és közösségi életet éljenek.

Ennek a folyamatnak a követésére a kutatók az őslakosok közül egy hónapra 53 embert olyan eszközökkel láttak el, amelyek követték a mozgásukat, és óránként rögzítették társadalmi interakcióikat. Ezt követően a kutatásban részt vevőket párokba rendezték, és hat gyógynövényt adtak nekik, amellyel különböző betegségeket lehetett kezelni. Megkérték őket, hogy találják ki, hogyan osztanák meg az ismereteiket a velük kapcsolatban állókkal.

A kutatás eredménye

A követőeszközök sok ezernyi interakciót rögzítettek az emberek között a saját táborhelyükön és más táborokban élőkkel is, ahová naponta ellátogattak. A rögzített találkozások alapján számítógépes modellt is felállítottak a kutatók, amelyben egy képzeletbeli növényi alapú orvosság létrehozását szimulálták.

Mivel az emberek kicserélik egymással a különböző nézőpontjaikat, megosztják egymással a tudásukat, ez végül a gyógymódok javításához vezet - számolt be a kutatás eredményéről a iflscience.com ismeretterjesztő portál.

Andrea Migliano, a Zürichi Egyetem antropológiaprofesszora szerint nem túlzás azt állítani, hogy a táborok közötti látogatások a ma élő vadászó-gyűjtögetők számára a közösségi médiát jelentik. - Amikor egy problémára új megoldást keresünk, felmegyünk a netre, és sok forrást megnézünk, hogy számos embertől információt szerezzünk. A vadászó-gyűjtögetők pontosan így használják a saját társadalmi hálójukat - fogalmazott.

A kutatók egy másodlagos mesterséges hálót is készítettek, amely olyan feltételeket szimulált, amelyben mindenki kapcsolatban áll egymással, és az információ azonnal továbbítódik, akárcsak az interneten. Arra az eredményre jutottak, hogy ez a módszer hosszabb időt vett igénybe az alkalmazkodások bekövetkeztéig, mivel személyes együttműködés nem történik egyszerre a különböző csoportok között.

- Eredményeink arra mutatnak, hogy a kis és egymással kapcsolatban álló csoportok társadalmi struktúrája elősegíthette a kulturális és technológiai forradalmak sorát, amelyek az Afrikában elterjedt és onnan kivándorló emberre voltak jellemzőek - magyarázta Lucio Vinicius, a Zürichi Egyetem antropológiai tanszékének tudósa, a tanulmány szerzője.

A cikk az ajánló után folytatódik

A társszerző, Mark Dyble hozzáfűzte: az embereknek páratlan képessége van a kultúra létrehozására és felhalmozására. - Egy egyszerű ceruzától a nemzetközi űrállomásig az emberi kultúra sok generáció gondolkodásának közös teremtménye, amit egyetlen személy nem tud létrehozni a semmiből - hangsúlyozta.

Fotók: Getty Images

Amikor még nem a Facebookon üzengettek

A régi idők nagy zeneszerzői rejtett üzeneteket tettek műveikbe. Ezek megfejtése külön tudomány. Cikkünkből kiderül, mások mellett Bach mit kódolt zenéjébe!

Ezt is szeretjük