Bach kódolt üzenetet rejtett szerzeményeibe: mit jegyzett a hangok közé?
A komolyzenei művek bonyolultsága lehetővé tette, hogy kódolt üzenetet rejtsen el a szerző.

zene
Ez is érdekelhet

Tavaszi nagytakarítás kényelmesen (x)

Könyvajánló – Mazel Tov: Emberek, ételek, élmények (x)

Ünnepeld te is a víz világnapját Budapest legjobb fürdőjében! (x)

Budapest egyedülálló szabadtéri családi játszóparkja újra megnyitja kapuit! (x)

beauty and style

15 ruhadarab ötvenféleképpen: így öltözködj változatosan kis gardróbból »

Gúnyolódni ment a divathétre, stílusikon lett belőle: imádták a fotósok »

Képeken a szezon legfontosabb esküvői trendje: ízléses, elegáns és gyönyörű »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

Bár sokan rajonganak érte, a komolyzenét nem mindenki érti, nem mindenki kedveli. Abban azonban mindenki egyetérthet, hogy nagyszabású zenei művet szerezni rendkívüli tehetségre vall, és bonyolult alkotói folyamat.

A zeneszerzők valóságos zsenik, amire további bizonyítékot szolgáltat, hogy egyes zeneszerzők, így például Bach is, szerzett zeneművükben kódolt üzenetet rejtettek el.

A kódolt üzenet a laikus ember számára rejtve marad, de a zeneművek szakavatott értői és elemzői képesek kiszúrni azokat. Így magyarázta a Nyugat-Michigani Egyetem zeneprofesszora, David Loberg, a zenei kriptogramok szakértője.

A zenei kriptogram több zeneszerző munkásságában felfedezhető. Ez egyfajta zenébe rejtett kód, amely bár hangokból tevődik össze, szövegként értelmezendő. Alapja a nyugati zene kottája, amelyben a hangok betűkkel azonosíthatók. Arezzói Guidó szolmizációs hangjai, a do, re, mi, fá, sol, la, ti, amelyek u, r, m, f, s, l, t illetve másként, d, r, m, f, s, l, t betűknek felelnek meg. A kódokhoz a C, D, E, F, G, A, H hangelnevezéseket is használták és ma is használják kódoló zeneszerzők. Hogy mikor melyik segítségével értelmezendőek a kódok, azt zenei módosító jelek jelzik a hangsorokban.

Leggyakrabban nevüket jegyezték a zenében a szerzők, de előfordult, hogy szerelmi vallomásként a szeretett személy neve került a műbe. Ha az elrejteni kívánt szóhoz hiányzott egy betű, mert nem volt ezek között, akkor sokszor a hallás szerint ejtett verziójával helyettesítették, esetleg kihagyták azt.

A zeneikriptogram-írás a reneszánsz idejétől indult el. A legkorábbi szerző, akinél ilyet fedeztek fel, Josquin des Prez, aki a ferrarai hercegnek címzett miséjébe foglalta a latin nevét: a szótagolt nevet, Her-cu-les dux Fer-ra-ri-ae, szolmizációs hangokhoz rendelte.

Bach zenei kriptogramja

Bach kódsorát sok más zeneszerző is visszaidézte saját műveiben, jelentősége ezért is kiemelkedő. Hangsora a leghíresebb példája a zeneszerző saját nevének zenébe kódolásának.

Ezt is szeretjük