Már a középkorban is ismerték a placebohatást: így alkalmazták az orvosok

A placebohatás nem a modern idők hozománya, már a középkorban is ismerték.

Középkori placebo hatás
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Bár sokan azt hinnék, a placebohatás a modern kor hozománya, valójában már a középkorban is létezett egy új tanulmány szerint.

Rebecca Brackmann, a Lincoln Memorial Egyetem professzora vizsgálódott, és korabeli feljegyzések alapján arra jutott, hogy a középkori orvosok megértették, hogyan segíthetnek betegeiknek a gyógyulásban lélekben is. Három szöveg a kora középkori Angliából, a Bald’s Leechbook, a Leechbook III. és az Old English Herbal, melyek különféle betegségekre és egészségügyi problémákra adtak recepteket, egyértelmű jelét adja annak, hogy az orvosok éltek a placebohatás jótékonyságában.

A középkori placebohatás

Mi is az a placebohatás? Orvosi értelemben placebónak nevezzük az olyan anyagot vagy eljárást, ami az érintett tudomása szerint változtatni képes bizonyos tüneteket vagy külső-belső testi észleleteket, ám valójában nem bír az ehhez szükséges hatással. Placebo alkalmazása után az érintett sokszor javulást tapasztal. Ezt voltaképpen annak köszönheti, hogy hitt gyógyulásában.

Noha a középkori orvosok nem hallhattak a ma ismert „placebohatás” kifejezésről, a fennmaradt szövegek mégis arra utalnak, hogy megértették és látták, hogy betegeiknek nem elég, ha gyógyszert adnak, úgy is kell, hogy gondolják, hogy attól javulnak majd. Az orvosnak tehát a megfelelő szavakkal kellett átadnia a készítményt, például „sokat segít” és a „hamarosan rendbe jön” mondatok kíséretében.

Brackmann szerint a kora középkori Angliából megmaradt szövegek azt mutatják, hogy egyes hivatásos gyógyítók annak a terápiás értékével is tisztában voltak, hogy ha egy orvos megfelelő módon elmagyarázta, pontosan mi a beteg baja.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban az AI, vagyis a mesterséges intelligencia előretöréséről, jövőjéről és esetleges veszélyeiről dilemmázzunk. Valóban elveheti a munkánkat az AI? Kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától? Hogyan hasznosítható az oktatásban? Teremthet munkahelyeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Szertics Gergely AI szakértő, Kazár Zalán Kristóf, a Femina vezető szerkesztő-újságírója és Pintér Ada műsorvezető.

Promóció

A doktorok nemcsak szavakkal ösztönöznék a javulást, hanem színekkel is elérték a placebohatást. A középkorban ugyanis úgy gondolták, hogy bizonyos színek hatékonyabbak a gyógyításban a többinél. A Leechbook III-ban fejfájás kezelésére például azt tanácsolja a szöveg, hogy az érintettek fejét piros kötéssel tekerjék be. Bár egy ilyen szín választása látszólag nem változtathatott, talán tudat alatt a páciens azt gondolta, hogy a vörös jobban hat, mint mondjuk egy barna vagy fehér kötés.

A placebohatás napjainkban

Olyannyira bevált, hogy a placebót az elkövetkezendő évszázadok sem törölték ki az orvostudományból. A II. világháborúban például nagy hasznát vették, amikor kifogytak a fájdalomcsillapítóból. Bár a sérültek csak sóoldatot kaptak, annak tudatában, hogy fájdalomcsillapítót fecskendeztek be nekik, úgy érezték, hogy enyhülnek a fájdalmaik. Napjainkban gyógyszerkísérletekben alkalmaznak hatóanyag nélküli tablettákat. Azt ugyanakkor ma is jól tudják, hogy az orvos hozzáállása, szavai óriási jelentőséggel bírnak - csakúgy mint a középkorban.

Hivatásos bűnevők

Az elhunyt mellkasáról ettek, így fogyasztották el a bűneit: a bizarr szokásról korábbi cikkünkben olvashatsz.

Az elhunyt mellkasáról vacsoráztak a hivatásos bűnevők: a gyászolók úgy hitték, ezzel felszabadítják a holtat

Elolvasom
Ezt is szeretjük