Egész más lehetett a középkor, mint ahogyan arról tanultunk: nem is létezett az erényöv?
Létezik néhány közkeletű tévhit a középkorról. Ezekből mutatunk néhányat.

GettyImages-609840202
Ez is érdekelhet
beauty and style
Top olvasott cikkek

Sok közkeletű hiedelem kering a középkorról. Ilyen például, hogy az emberek nem élték meg az időskort, sosem tisztálkodtak, vagy hogy egyáltalán nem tudták, mi zajlik a saját közösségükön kívül.

Sztereotipikus elképzelés az is, hogy az embereket jó eséllyel megkínozták egy várpince sötét, nyirkos falai közt, amennyiben megsértették az egyházat vagy az uralkodóházat. Hasonló ismeretek keringenek széles körben erről a korszakról, de ezek egy része hamis.

Tévhitek a középkorról

Várbörtön és kínzás

Sok ember úgy képzeli a középkori rabokat, hogy azok egy ablaktalan pince falához vannak bilincselve, kenyérrel és vízzel etetik őket a kegyetlen börtönőrök, vagy hagyják éhen halni. A középkori büntetés valójában nem feltétlenül így működött.

5238784911 7890e6abc7 c

Christopher Moule történészprofesszor tisztázta, hogy a kegyetlenség határozottan része volt a büntetés folyamatának, de ez gyakran nem elnyújtott erőszak formájában történt. Az elítéltek azonnali fizikai büntetést vagy halálbüntetést kaptak, amelyek végrehajtása nagyon gyakran publikus volt. Népszerű szankció volt a vagyon elkobzása vagy megsemmisítése is. 

A bebörtönzés a politikai foglyok számára létrehozott eljárás volt: lényege, hogy az ellenséges fél számára fontos személyt elfogtak, és váltságdíjat kértek érte. Természetesen olyan helyen kellett végrehajtani, ahova nem lehet betörni, így valóban előfordult, hogy egy vár valamelyik biztonságos részén zárták be a politikai foglyot. Ám a híres kastélyokban a legtöbb ilyen „börtön” leginkább régi raktárhelyiség-féle terem volt.

Iron chastity belt, Europe Wellcome L0058586
Fotó: Wellcome Library London

Nem is létezett még az erényöv?

Az erényöv gondolata tényleg megfoganhatott a középkorban: léteznek rajzok róla, de ezek a történészek szerint a legnagyobb valószínűséggel viccként, metaforaként készültek, mikor a hűségről és tisztaságról volt szó. 

Ugyanakkor semmi bizonyíték nincs arra, hogy bárki viselt volna erényövet, főleg nem hónapokig vagy évekig. Léteztek legendák, miszerint ha egy lovag elment a keresztesháborúba, egyedül hagyva feleségét, annak férje távollétében erényövet kellett viselnie, de ez feltételezhetően csupán mítosz. Az első fennmaradt erényövek az 1800-as években készültek.

Mi a helyzet a tisztálkodással?

Kultúránként eltérőek az emberek tisztálkodási szokásai, de rengeteg bizonyíték van arra, hogy a középkori Európában az emberek rendszeresen mosakodtak. Voltak szappanfőző céheik, vízvezetéke is volt néhány gazdagabb embernek, és sok nyilvános fürdő is létezett.

Ha valaki nem tudott elmenni ezek valamelyikébe, feltehetőleg szivacsos fürdőt vett. Amikor a pestisjárvány nyomán valakinek elment a kedve a mosakodástól, az a nyilvános fürdőbe járásra vonatkozott, nem pedig az általános tisztálkodásra.

A cikk az ajánló után folytatódik

Meddig éltek az emberek?

Tény, hogy a várható élettartam a középkorban rövidebb volt, mint ma, de nem egészen úgy jött ki, ahogyan azt sokan gondolják. Egyes becslések szerint egy ember születésekor csak 20-25 évre számíthatott, de ez a szám valójában a halálozási kor átlaga volt. A csecsemő- és gyermekhalandóság magas volt, így ezek a halálozások csökkentették az átlagot is.

Ha azonban valakinek sikerült túlélnie a gyerekkort, a várható élettartama jelentősen megugrott. A BBC által idézett egyik felmérés szerint a születéskor várható élettartam az 1200-as és 1700-as évek között tényleg mindössze 31 év volt, de ez a betöltött évek számával növekedett: egy átlagos 21 éves a 60-as éveit is megérhette.

A nők helyzete

A középkori Európában a nőknek korántsem volt annyi joguk, mint a férfiaknak, de tehetetlen, unatkozó háziasszonyok sem voltak. Mint egy korábbi cikkünkben írtuk, vállalkozásuk, munkájuk lehetett, és volt, aki saját tulajdonnal is rendelkezhetett.

GettyImages-1137415731
Fotó: ovbelov / Getty Images Hungary

Takácsok, sörfőzők, munkások lehettek, többen kisvállalkozások tulajdonosai voltak, sokan szülésznőként és gyógyítóként dolgoztak. Az apácáknak rengeteg munkájuk és tekintélyük volt. A nők jogai és élete országonként és társadalmi osztályonként változott, de rengeteg híres nemesasszony, harcos és vallási vezető létezett abban a korszakban, aki nő volt.

A boszorkányok legendái

Boszorkányüldözések valóban voltak, de a legtöbb nem a középkorban volt: az inkvizíció és a híres boszorkányüldözések a kora újkorban történtek. 1484-ig az egyház álláspontja az volt, hogy a boszorkányság valójában nem létezik.

Mit tudtak a világról az emberek?

Általában igaz volt, hogy a legtöbb ember ott halt meg, ahol született. De ez nem jelenti azt, hogy mindenki röghöz kötött volt. A diplomácia, a kereskedelem és a zarándoklatok mind megkövetelték az utazást. A Medievalists.net felsorol hírvivőket, zarándokokat, kereskedőket, csavargókat, prédikátorokat, misszionáriusokat, tudósokat, katonákat, felfedezőket és nagykövetségi tagokat a migráns munkások, bevándorlók, utazó királyi udvarnokok és egyebek mellett. Még ha valaki nem is utazott, valószínűleg sok olyan emberrel találkozott, aki igen.

Miért olyan csúnyák az állatok a középkori képeken? 

Középkori képek láttán sokaknak feltűnhet, milyen csúnyának rajzolták az állatokat.

Képek forrása: flickr.com/Bob Jagendorf; Wikipédia; Getty Images

Borító-és ajánlóképek forrása: Getty Images

Ezt is szeretjük