Hímes tojásként ügyel ellenfelére a kormány: nincs is akkora harag?

A múlt héten Rogán Antal arról beszélt az M1 Ma Reggel című műsorában, hogy végig kell vinni a bankok elszámoltatását. Orbán Viktor hasonlította már a bankokat ravasz denevérekhez, hirdetett harcot ellenük, amit ha megnyernek, akkor "minden egyes bank visszafizet minden egyes elvett forintot". De valóban totális támadást indított 2010-től az Orbán-kormány a pénzintézetek ellen, és tényleg köztük keresik a legnagyobb ellenséget?

Bár néha odaszúr a kormány a bankoknak, láthatóan kínosan ügyel arra, hogy nagyon azért ne bántsa őket.

Végül minden adót áthárítanak

2010 nyarán a kormány egyik első intézkedéseként nyújtották be a parlamentnek a banki különadókat is tartalmazó törvénymódosítót, amelyet aztán a plénum nagy többséggel el is fogadott. Bár a kormány minden egyes különadó - hipermarketadó, telekomadó, csipszadó, energetikai különadó - bevezetése után letette a nagyesküt, hogy a fogyasztókat nem érintik a sarcok, ez általában nem jött be.

Erre számíthattak is, hiszen minden bizonnyal tudták azt, hogy a bankok majd át tudják hárítani ügyfeleikre az extra költségeiket. 2012-ben egy fideszes képviselő, Babák Mihály még a telekomadóval kapcsolatban szólta el magát, amikor arról beszélt, hogy bár valóban a szolgáltatók az alanyok, a terhet végül mindig a fogyasztók fizetik meg.

A KSH adataiból is látszik, hogy minden egyes, a pénzügyi szektort érintő kormányzati döntés hatására emelkedtek az ügyfelek költségei. Ahogy az Origón megjelent cikk is felhívja rá a figyelmet, már a bankadó 2010-es bevezetése után megugrottak a költségek, míg a tranzakciós illeték 2012-es bevezetése utáni drasztikus áremelkedésből látható, hogy azt szinte egy az egyben áthárították a fogyasztókra. De emelkedtek a költségek a 2011-es végtörlesztés hatására is.

A bankok érdekei érvényesültek a forintosításkor

Bár egyes devizahitelek forintosítása a svájci frank radikális erősödésével végül óriási sikernek bizonyult, a döntés meghozatalakor még sokan zúgolódtak. A kormány ugyanis nem a válság előtti szinten rögzítette a forintra váltás árfolyamát, hanem aktuális szinten, így viszont a devizahitelesek akkor még nem jártak jobban.

Persze azóta felértékelődött a helyzet a hitelesek szempontjából a svájci események hatására, a bankok már a döntés meghozatalakor is jól jártak. Ha az akkori helyzetben egy jóval alacsonyabb árfolyamon kellett volna forintra váltani a hiteleket, akkor az ügyfelek kárára óriási veszteséget könyvelhettek volna el a pénzintézetek.

A kormány érdeke ugyanaz, mint a bankoké

Legutóbb pedig már Rogán Antal a banki különadók mérséklését is felvetette, igaz, ezt feltételhez kötötte. Mint mondta, ennek feltétele az, hogy a bankok a hitelezés növelésével hozzájáruljanak a gazdaság növekedéséhez. A kormány érdeke egybeesik a pénzintézetek érdekével - ezt pedig már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta januárban a bankadó csökkentésével kapcsolatban.

Voltak fájó intézkedések is

Persze volt a kormánynak olyan intézkedése a közelmúltban is, amellyel fejtörést okozott a bankoknak. A bankok elszámolásáról szóló törvény miatt például szakemberek szerint akár több százmilliárd forintot is veszíthettek a hazai bankok. Ez könnyen ezermilliárd fölé kúszhatott volna, ha nem aktuális árfolyamon történt volna meg a forintosítás, de ahogy erről fent írtunk már, ettől megkímélte a pénzintézeteket a kormány.

2010 óta a bankszektor veszteségesen működik, de azért voltak olyan bankok, amelyek ebben az időszakban is nyereséges éveket zártak. Az egyik leginkább veszteséges intézetet, az MKB-t a kormány megvásárolta, így bár időről időre felmerül, hogy bankok vonulhatnak ki az országból, egyelőre nem kell tartani a nagyobb pénzintézetek távozásától. Amíg a legkeményebb támadások csak szavakban érik a bankokat, addig minden megy a maga útján, és erre láthatóan ügyel a kormány.

• hitel
• bank
• kormány
• orbán viktor
• rogán antal
• belföld
• devizahitelesek
• varga mihály
• gazdaság
• Terasz