A madarakon sajnos már látni a változást: a klímaváltozás erősen hat rájuk

A klímaváltozás súlyos probléma, és az élővilágon is nyomot hagy.

A klímaváltozás nyoma a madarakon
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Retikül
Top olvasott cikkek

Az oly sokat emlegetett klímaváltozásnak látható nyoma van az élőlényeken: a madarakon már mérhető némi átalakulás.

Hosszú ideje annak, hogy a klímaváltozás széles körben tárgyalt témává és közös üggyé lett, a világ lelkes aktivistái azonban nehezen boldogulnak a bolygó érdekeivel szembemenő ipar és kereskedelem uralkodó nyomásával. Pedig a baj nagy, és ez nemcsak a sarkvidéki jéghegyek olvadásában mutatkozik meg, hanem már az állatvilágban is. A kutatók azt látják, hogy a madarak teste módosul, testsúlyuk, méretük csökken: zsugorodnak.

A klímaváltozás nyoma a madarakon

Az elmúlt negyven évben átfogó ornitológiai kutatás zajlott Brazíliában, az Amazonas esőerdeitől Észak-Amerikáig, ami alapján megállapították, hogy a madarak mind kisebbek lesznek, míg a szárnyhosszuk egyre nő.

Dave Willard, a chicagói Field Museum szakértője és önkéntes csapata 1978 óta nap mint nap összegyűjtötte a Dél- és Észak-Amerika között vándorló madarak útközben elhullott egyedeit. Végül egy 70 176 tetemből álló vizsgálati anyag gyűlt össze, 52 különböző fajból. A madártesteket megmérték, és 49 fajnál tapasztaltak méretbeli csökkenést, egyeseknél akár 2,4%-os alsólábszárcsont-rövidüléssel. Érdekes, hogy azoknál a madaraknál tapasztalták a leglátványosabb - 1,3%-os - szárnyhosszgyarapodást, melyeknél a legnagyobb mértékben csökkent az említett csont hossza.

A cikk az ajánló után folytatódik

Femina akták - Méhnyakrák

A Femina Aktában mindent megtudhatsz a méhnyakrákról, ami évente több ezer nőt érint hazánkban. Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, többek között megismerheted a méhnyakszűrés értékelési módjait, megtudhatod, hogyan kell értelmezni a leleten látott eredményt, mi a különbség a hagyományos nőgyógyászati citológiai vizsgálat és a HPV-szűrés között vagy elkerülhető-e a kemoterápia a méhnyakrák esetén?

Promóció

Miért történnek ezek a változások?

A méretbeli módosulásokkal a madár teste mintegy alkalmazkodik a környezeti változásokhoz. Ha az kisebb és filigránabb, akkor könnyebben viseli a forróságot, kevesebb élelemmel is kellő energiához jut, költözőként pedig ugyancsak kevesebbre van szüksége a célba éréshez, így jobb eséllyel túléli az utat.

A szárnyhossznövekedés, mely akár 1%-os is lehet, szintúgy abban segítheti a madarat, hogy hatékonyabban, kevesebb energiával repülhessen, és mindeközben a teste kevésbé forrósodjon fel.

Néhány faj változásai

A következőkben bemutatunk néhány érintett madárfajt. Azokat látván még elgondolkodtatóbb, mennyire fontos, hogy a lehető legtöbb módon óvjuk és védjük a környezetet, csökkentve a klímaváltozás negatív hatásait.

Az újvilági poszátafélék (Parulidae) testmérete kisebb, mint volt. A képen a koronás lombjáró látható.
Fotó: Larry Keller Lititz Pa / Getty Images Hungary
A dalos ökörszem (Cyphorhinus arada) mind parányibb lesz, szárnya viszont hosszabb, mint egykor.
Fotó: wikipedia.org
Az örvös bukkó (Bucco capensis) is egyre zsugorodik.
Fotó: wikipedia.org
A vörössapkás hangyászrigó (Formicarius colma) szárnyának is nőtt a hossza.
Fotó: wikipedia.org
A rigófélék (Turdidae) kisebbek lettek, rövidült a lábuk. A képen egy énekes rigó látható.
Fotó: Manuel ROMARIS / Getty Images Hungary
A verébfélék (Passeridae) testmérete, alsólábszár-hossza ugyancsak csökkent. A fotón mezei verebeket láthatsz.
A fehérfejű pipra (Pseudopipra pipra) testtömege csökkent.
A diadémmotmot (Momotus momota) példányainak átlagsúlya 6 grammot csökkent.
A hangyászpittaféléknek (Grallariidae) a mérések szerint nőtt a szárnyhossza, testmérete azonban kisebb lett. A fotón látható bájos kismadár az okkersárgamellű hangyászpitta.
Fotó: neil bowman / Getty Images Hungary

(Képek: Getty Images, Wikipedia.)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Ezt is szeretjük