Mi a keresztneved? Ezen is múlik, milyen szakmát választasz - A tudósok szerint
Ritkán hallani olyasmiről, hogy valaki belső indíttatás helyett a neve alapján választ szakmát, pedig a jelenség nagyon is valóságos.
- „Szeretek vezető lenni, de még jobban szeretem, hogy nőként lehetek az” (x)
- Így biztosíthatod a higiéniát az otthonodban! (x)
- Így okosítsd fel az irodát! (x)
- Thomas Anders Budapesten! (x)
- Jótékonysági főzés Dobó Ágival (x)
- Tökéletes mosásra vágysz? Ezeket tartsd szem előtt! (x)
- A természet ihletet ad (x)
- Extra dús, rugalmas, göndör fürtök hajsütő vas nélkül: így hasznosítsd újra a megmaradt műanyag szívószálakat »
- Gyönyörű cipők nyári kalandozásokhoz, ahogy még nem láthattad: a magyar márka kampányára mindenki felfigyel »
- A 47 éves Eva Longoria ezüst ruhában ragyogott a vörös szőnyegen: csodás ruhák a cannes-i filmfesztiválról »
- Melyik magyar városban van a képen szereplő székesegyház? Tippelj a kvízben!
- 10 kérdéses villámkvíz a magyar gasztronómiáról: milyen töltelék van a Gundel-palacsintában?
- Melyik oldalon található a máj? 8 kérdéses kvíz az emberi szervezet felépítéséről
- A 4 legrosszabb reggeli, amit mégis sokan fogyasztanak: pillanatok alatt megemelik a vércukorszintet
- Ennyi perc az ideális szex, mondják a kutatók - A többségnél a fele sincs meg
Bár manapság már kevésbé gyakori, hogy az ember neve és mestersége egy és ugyanaz legyen, azért megmosolyogtató, ha egy Kovács tényleg kovács, vagy szabó a Szabó. Ám sokan ezek után sem sejtenek mögöttes okot a név- és a szakmaválasztás között. Nem úgy az amerikaiak.
Tény és való, a legkülönösebb kutatások többnyire az USA-hoz köthetők, így nem meglepő, hogy ez az ötlet is tőlük jött. Brett Pelham, a Montgomery Egyetem pszichológus professzorát évtizedek óta foglalkoztatja a karrier és a keresztnév összefüggése, ezért alaposabban is beleásta magát a témába.
A keresztnéven is múlik a pályaválasztás?
Még 2002-ben Pelham és akkori kollégái, Matthew Mirenberg és John Jones közzétettek egy kutatást a Journal of Personality and Social Psychology tudományos szaklapban. Tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan befolyásolja az emberek döntéseit - elsősorban karrierválasztásra vonatkozóan - a keresztnevük.
A kutatók kiderítették, hogy azok, akiket Dennis-nek vagy Denis-nek hívnak, nagyobb valószínűséggel lesznek fogorvosok (angolul dentist), míg a George vagy Geoffrey nevűek gyakrabban térnek földtudományi területekre (angolul geologist a geológus). Ez leginkább fonetikailag érdekes, ugyanis mindkét szakma a nevekhez hasonló hangzású.
Pszichológiai jelentése
Pelham a dolog hátterében az implicit egoizmust sejti, mely hétköznapi értelemben mindannyiunk személyiségében megbújik, hiszen az emberek alapvetően szeretik önmagukat pozitívan megélni, és ösztönösen keresik azokat a tevékenységeket, melyekben visszacsatolást találnak pozitív tulajdonságaikra.
Ugyanakkor ez semmiképp sem összekeverendő a nárcisztikus személyiségzavarral, ami egy komoly rendellenesség, hiszen az adott személynek nincs stabil identitása, vagyis ilyen esetben már nem beszélhetünk pszichológiai értelemben egészséges emberről.
A feltevés ellenlábasai
Pelham csapatának természetesen nem sikerült mindenkit meggyőzni elméletükről, példának okáért Uri Simonsohnt, a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Iskolájának professzorát, aki szerint a kutatás nem teljesen pontos.
"A névadatok elemzésénél a kutatók figyelmen kívül hagytak, illetve kevésbé foglalkoztak az ok-okozati összefüggésekkel, melyek viszont más megvilágításba helyezik a dolgokat" - mondja a szakértő.
Szerinte a név- és szakmaválasztás közötti összefüggés kizárólag a véletlen műve, méghozzá a keresztnevek statisztikája miatt: "A legnépszerűbb babanevek évről évre változnak, most éppen a Dennis számít közkedveltnek, míg néhány évtizeddel ezelőtt a Walter szerepelt a listák élén." Vagyis úgy véli, az, hogy hirtelen megugrott a Dennis nevű fogorvosok száma, sokkal inkább a keresztnév népszerűségének, mintsem tudatos pályaválasztásnak az eredménye.
Nézd meg ezt is - Meglepetés a képeken
Mindenki szeretné tökéletesen megörökíteni élete nagy pillanatait, de aztán később vesszük csak észre, hogy homokszem került a gépezetbe, és a fényképezőgép lencséje olyan történést is megörökített, ami darabjaira töri az ihletett pillanatot, vagy éppen olyasvalaki szerepel rajta, akinek teljesen máshol lenne a helye.
OLVASD EL EZT IS!
- tudomány
- boldogság
