29 éves korában, a sok túlóra miatt hunyt el - Megdöbbentő történetek Japánból

Bár gyakran hagyja el a szánkat a "halálra dolgozom magam" kifejezés, javarészt túlzunk, átvitt értelemben használjuk. Nem úgy, mint Japánban, ahol az extrém mennyiségű munkaóra és a túlhajszoltság valóban korai halálozást eredményez. Olyannyira súlyos problémáról van szó, hogy a japánok már külön szót is alkottak a túlzott munkából eredő halálra, ez a karósi.

A jelenség első dokumentált áldozatát 1969-ben jelentették: egy 29 éves férfi, Japán egyik legnagyobb nyomdájának munkatársa stroke-ban veszítette életét. Magát a kifejezést 1978-ban alkották meg, hogy ezzel utaljanak a túlzott munka miatti szívroham és agyvérzés okozta halálesetekre. A karósi szó akkor került be igazán a köztudatba, amikor több magas beosztású vezető veszítette életét, minden előzetes, betegségre utaló jel nélkül.

Egyre nagyobb probléma a karósi Japánban

Lássunk néhány példát a karósiban elhunyt személyek esetei közül, és nézzük meg, milyen munkakörülmények és -feltételek vezettek egy-egy áldozat halálához. Egy nagy snackfeldolgozó vállalat dolgozója 110 órát dolgozott hetente, mielőtt szívroham vitte el 34 évesen. Egy buszsofőr évi háromezer órát dolgozott, közben egyetlen szabadnapot sem vett ki. 37 éves korában bekövetkezett halálát stroke okozta.

Egy nyomdai dolgozó még ezt is túlszárnyalta évi 4320 munkaórájával - beleszámítva az éjjeli műszakot-, míg el nem vitte a stroke 58 éves korában. Egy 22 éves nővér szívrohamban halt meg, az abban a hónapban már ötödik, 34 órás, szünet nélküli műszak miatt. Nemcsak a fizikai nyomás, a mentális teher is legalább ugyanolyan káros. Ezért a karósi a stressz okozta öngyilkosság miatt is bekövetkezhet, ennek a jelenségnek a neve karodsziszacu.

A stressz, amiből az egyetlen kiutat az öngyilkosság jelenti, számos okból fakadhat. Az egész éjszakás, késő estig tartó vagy munkával töltött szabadnapok, az abból fakadó frusztráció, hogy az ember nem képes elérni a vállalat által kitűzött célokat, a kényszerített felmondás, elbocsátás és megfélemlítés vagy a középvezetői réteg lelki szenvedése a munkásaik elbocsátása miatt.

Hogyan igyekeznek kivédeni a vállalatok?

Az utóbbi évtizedben az ország nagy cégei a munkaórák és főleg a túlórák korlátozásával igyekeznek megelőzni a túl sok munka miatti haláleseteket. Számos cég tesz erőfeszítéseket, hogy jobb egyensúlyt tudjanak teremteni a magánélet és a munka között az alkalmazottaik számára. Egyes vállalatok leszűkítik a túlórát 360 órára egy évben, néhány irodában pedig 19 óra után a hangosbemondón keresztül szólítják fel az embereket a hazatérésre.

Máshol távmunkát ajánlanak az irodai alkalmazottaknak, ezáltal megkönnyítik, hogy gyerekeikről és idős szüleikről gondoskodjanak. Több tucat jelentős cég pedig kijelentette, hogy nincs túlórás munkanap, és elvárják az embereiktől, hogy fél 6-kor hagyják el az irodát. A munka miatti halál nem kizárólag japán probléma, Dél-Koreában például gvarosza néven ismerik, Kínában pedig a túlzott munka miatti öngyilkosságra van saját szavuk, kolaoszinak hívják.

Fotók: Getty Images

Durva képeken az irodai munka hatása

Hiába tűnik kényelmesnek egy irodai munka, a számítógép előtt töltött hosszú órák és a légkondicionált környezet a szemet, a bőrt és a csontozatot is megviseli, nem is beszélve az immunrendszer gyengüléséről, a D-vitamin hiányáról és a súlyos keringési betegségekről.

• munka
• halál
• túlóra
• karósi
• káros hatás
• karrier
• Terasz