Az indiai bölcs, aki 2600 éve felismerte az atomot: anunak nevezte el az apró részecskét

John Dalton 18. századi fizikus-kémikus volt az, aki megalkotta az atom elméletét, maga az atom mint fogalom pedig már az ókori Görögországban, az i. e. 5. században is felmerült. Volt azonban valaki, aki még Démokritoszt is megelőzte: Acharya Kanad, egy indiai bölcs.

Időszámításunk előtt 600-ban született Indiában, Gurajatban, eredeti neve Kashyap volt. Egy nap pedig olyasmire jött rá, amire addig talán senki más.

Felismerte az atomot

Az indiai bölcs zarándokútra ment Prayagba, amikor a forradalmi felismerésre jutott. Az ünneplő tömeg után szétszórt virágok és rizs hevert a földön, mivel ezeket ajánlották fel a hívek a templomban. Kashyap gyűjtögetni kezdte a markába a rizsszemeket, az emberek pedig értetlenkedve figyelték.

Azt mondta nekik, hogy bár ezek szemenként jelentéktelennek tűnnek, ha sok van belőlük, egy étkezésre való vagy akár egy egész család étkezésére való összejön belőle. Tehát egy szem rizs épp olyan fontos, mint a világon az összes. Ezután az emberek Kanadnak kezdték hívni, ami szanszkrit nyelven annyit tesz: a legkisebb részecske.

Kanadot olyannyira lenyűgözték ezek a gondolatok, illetve a világ szemmel láthatatlan részének gondolata, hogy le is írta azokat. Innentől az Acharya név is ráragadt, mely azt jelenti, tanár. Új neve tehát teljessé vált: Acharya Kanad, vagyis, a legkisebb részecskék tanítója.

Acharya Kanad elmélete az atomról

Amikor Kanad étellel a kezében sétálgatott, rájött, hogy azt nem tudja a végtelenségig aprítani, mert a legapróbb darabot már képtelen még apróbbra törni. Ekkor megfogalmazódott benne annak a részecskének a fogalma, ami tovább nem bontható, és elnevezte Parmanunak - vagy rövidebben anunak.

Az indiai bölcs úgy magyarázta, az anu egy szabad szemmel nem látható apró részecske, amely képes más, vele azonos jellegű anukkal egyesülni. A két anuból álló párt dwinukának nevezte el, és hozzátette, hogy minden anyag a világon anuk sokaságának egyesüléséből tevődik össze. Magyarul minden anyag atomok sokaságából tevődik össze - ez, ugye, mindenkinek ismerős fizikaóráról? Ha ez nem lenne elég, a bölcs még azt is felismerte, hogy a külső hatások, például a hő hatására kémiai változások indulnak meg az atomok alkotta anyagokban.

Acharya Kanad tehát, mondhatjuk, az atomelmélet atyja. Hihetetlen, mikre jött rá a 2600 éve élt férfi, aki mindössze tapasztalataira és érzékszerveire hagyatkozva, józan ésszel végiggondolva alkotta meg az atom fogalmát és elméletét. Tudvalevő, hogy szinte egy időben jutott ezekre a felismerésekre a görögökkel, azt azonban nem tudni, a görög tudás hatott az indiaira, vagy fordítva. Démokritosz, a görög atomelmélet megalkotója 5. századi, Kanad a 6. században dolgozta ki elméletét, tehát csupán évszámokra hagyatkozva az indiai elmélet előbb lehetett. Közel háromezer évvel ezelőttre azonban könnyelműség lenne kétséget kizáró kijelentéseket tenni.

Az ördög dugóhúzói

Az, hogy az atom elmélete közel háromezer éve megfogalmazódott, legalább olyan különös, mintha azt mondanánk, 30 millió éve szabályos kőspirálokat fúrtak a földbe: ebben a sztoriban azonban érdekes csavarra leltek az archeológusok.

• anu
• atom korai felismerése
• atom
• indiai bölcs
• ősi tudás
• acharya kanad
• Terasz