Ijesztő képek a világ legveszélyesebb állatairól

Annak, hogy veszélyes állatok embereket sebesítsenek vagy öljenek meg, állat és ember találkozása az előfeltétele. A régebbi korok számára ez a veszély adott volt, amikor a természetben kóboroltak élelmet és más terményeket keresve, illetve azáltal, hogy a nagytestű húsevőkkel azonos élettérben éltek.

Ezzel szemben a mai, modern ember már nem vadászként vagy gyűjtögetőként szervezi az életét - ő más miatt van kitéve a fenyegetettségnek.

A technikailag magasan fejlett országokban a népesség fejlődése és a földszükséglet miatt egyre gyakrabban vesznek igénybe addig lakatlan területeket, az emberi települések pedig gyakran egészen a veszélyes állatok életteréig terjeszkednek. A világszerte elterjedt turizmus is segíti az állat és az ember találkozását, hiszen ma már a legfélreesőbb helyekre is elvezet - azokhoz az állatokhoz is, melyek a legnagyobb fenyegetést jelentik az emberre nézve.

Az egy tonnás veszedelem: a nílusi krokodil

A világ egyik legnagyobb krokodilja, a hét méteres hosszt is elérő, közel egy tonna súlyú nílusi krokodil máig a legádázabb emberevőnek számít. Az afrikai folyó- és állóvizeket népesíti be, valamint a Szaharától délre elterülő mocsárvidékeket. Élőhelyén ő a domináns ragadozó.

A nílusi krokodilok képesek órák hosszat mozdulatlanul lebegni a vízben, mint egy fatörzs. Éles érzékeikkel azonban mindent megfigyelnek, ami a környezetükben történik. Időnként a víz alatt is zsákmányra lesnek.

Ha egy zsákmányállat inni jön a partra, a krokodil egyetlen hatalmas ugrással kilő a vízből, megragadja áldozatát, és megfojtja. Fürdő vagy vizet merítő embereket is így öl meg.

Acélkemény, mérgező harapás: a gila

A gila nevű gyíkok valóságos túlélőművészekként még több éves éhezést és szárazságot is kibírnak. Esetlen megjelenésükkel és lusta viselkedésükkel figyelmeztető színük ellenére gyakran alábecsülik őket. Áldozatuknak azonban szinte semmi esélye nincs a menekülésre: a gyík állkapcsával acélkeményen megragadja zsákmányát, a harapása pedig mérgező.

A gila, mely egyike a világ két mérgező gyíkfajának, dokumentáltan 34 esetben harapott meg embert, közülük 12 harapás halálos kimenetelű volt. A halálos balesetek száma azonban ennél valószínűleg jóval magasabb. A 65 cm hosszúságot is elérő gila a sivatagi vidékek talajlakója. Mivel meglehetősen lassan mozog, ha egyszer ráharap áldozatára, már csak állkapcsának eltörésével lehet arról leválasztani.

Mérgét pedig alsóállkapocs-mirigyei választják ki, csatornák vezetik a fogak barázdáiba, és alsó állkapcsának rágó mozdulataival szinte belemasszírozza a zsákmányállatba.

Heves égést okozó méreggel: a nyílméregbéka

Az indiánok már régóta használják a nyílméregbéka mérgét vadászathoz, hiszen rendkívül hatásos: a 45-50 mm nagyságú állat mérge az állatvilágban található egyik legerősebb méreg. Az a mennyiség, amennyi a bőrén jelen van, elegendő 20 ezer egér vagy tíz felnőtt ember megöléséhez. Amikor kutatók az ezzel a méreggel végzett kísérlet után a használt laboratóriumi kesztyűket gondatlanul a szemétbe dobták, több tyúk és kakas pusztult el a rajta maradt minimális méregnyomtól.

A méreg a bőrön heves égést okoz. Halálos hatását azonban csak akkor fejti ki, ha a véráramba jut. Ekkor károsodnak az ideg- és izomsejtek sejtfalai, és lehetetlenné válik az információtovábbítás. A következmények légzési panaszok, szívritmuszavarok, végül leáll a szív is. Ha egy mérgezett nyíl embert talál el, indián mondás szerint már csak néhány száz métert tud tenni, mielőtt holtan összerogy.

Halált okozó idegméreggel: a fekete özvegy

Az Egyesült Államokban a külső WC-k használata rendkívül veszélyes lehet. Itt fordul elő ugyanis a legtöbb kellemetlen találkozás a fekete özveggyel, egy mérges pókfajjal, mely hálóját stratégiailag ügyesen a WC-ülőke alá szövi, hogy a fekália szagától odavonzott legyeket és más rovarokat zsákmányul ejtse. Ha az ilyen póklakta WC-t használják, az állat gyakran érzi fenyegetettnek magát, és dühödten a nemi szervekbe mar.

Kísérteties nevét a fekete özvegy annak a ténynek köszönheti, hogy ennek a mérges pókfajnak a 13 mm nagyságú nősténye párosodás után rendszerint felfalja a jóval kisebb hímet. A kicsi, fekete pók, melynek összetéveszthetetlen ismertetőjegye a potroha alján lévő jellegzetes, piros homokóra-rajzolat, Észak-Amerikában, valamint Közép- és Dél-Amerika nagy részén őshonos.

A fekete özvegyek nem különösebben agresszívak, inkább csak akkor harapnak, ha fenyegetve érzik magukat. Maráskor - ami gyakran észrevehetetlen - erős idegmérget fecskendeznek az áldozatba, ezután néhány perccel be is állnak a tünetek: az elviselhetetlen fájdalmak és görcsök. A halált általában a légzőizmok bénulása okozza.

Cikkünk megírásában Dr. Mario Ludwig és Dr. Harald Gebhardt A világ 55 legveszélyesebb állata című könyve segített.

Fotók: pbase.com, bluechameleon.org, dendrobatenwelt.mschlenzig.de, billfrymire.com.

• tudomány
• veszélyes
• állatvilág
• érdekességek a világból
• Terasz