4 ijesztő bizonyíték a mesterséges járványokra

A 21. század nem az új technikai vívmányairól, sokkal inkább új vírusairól lesz emlékezetes. De vajon honnan erednek a halálos járványok?

Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A legtöbb 2000 előtti járványt a természetben jelenlévő kórokozók idézték elő. Aggasztó tény azonban, hogy a kialakult vírusok hatóanyagait kereskedelmi forgalomban kapható berendezésekkel is elő lehet állítani, és ilyenformán teljesen észrevehetetlenek tudnak maradni.

Íme, a legerősebb baktérium- és vírusölő növények

Nézegess képeket!

Elolvasom

Az emberi gén feltérképezésével és számos kórokozó génjének megfejtésével a tudomány egyre jobban felhasználható arra, hogy újfajta tömegpusztító vírusokat hozzanak létre.

Ráadásul mindenütt a világon él olyan, megfelelő szakértelemmel rendelkező tudós, aki vállalkozhatna génmanipulációra és mikroorganizmusok kitenyésztésére.

Korunk veszélye: a bioterrorizmus

Az 1990-es évek elején a japán Aum Shinrikyo szekta tagjai különböző hatóanyagokat fejlesztettek ki, közöttük olyanokat, melyek botulizmust, Q-lázat és lépfenét idéznek elő. Ez a szekta hajtott végre merényletet a sárin nevű ideggázzal a tokiói metróban, melynek során 12-en haltak meg. A támadás hatása sokkal súlyosabb lehetett volna, ha jobban értettek volna ahhoz, hogyan kell a gázt a levegőben eloszlatni.

2001 szeptemberében lépfenespórákat tartalmazó borítékokat küldtek az Amerikai Egyesült Államok két szenátorának és több, a médiában tevékenykedő szervezetnek, minek következtében öten haltak meg.

Gyermekbénulás-vírus, mesterségesen

2002 júliusában a New York State University-n dolgozó Eckard Wimmer és munkatársai bejelentették, hogy a DNS és az internetről letölthető genetikus modell segítségével összeállítottak egy gyermekbénulás-vírust.

Ez akkor kevés veszélyt jelentett, mivel a legtöbb ember az oltások következtében már védett volt a vírussal szemben. Viszont nem jelentene nagyobb nehézséget a vírusnak olyan variánsait kialakítani, melyek fertőzőek, egyben halálosak. Wimmer számára rémisztő felismerés volt, hogy a gyermekbénuláshoz hasonlóan tetszés szerint bármilyen vírust ilyen könnyen elő lehetne állítani.

Az Ebola és a HIV géntérképe

Az olyan vírusok mesterséges előállítása, mint például a himlőé, már komolyabb technikai feladatot jelent, ráadásul a himlővírus nem képes önmagát reprodukálni, csak, ha megfelelő szaporító enzimet is adnak hozzá egy másik himlő vírusából. Más halálos vírusok, mint például a HIV vagy az Ebola, már könnyen kialakíthatók egyedi génekből nyert kromoszómák összeállításával, ahogyan Wimmer is tette.

Napjainkban is zajlik a legkülönbözőbb vírusok géntérképeinek, valamint virágok és állatok génjeinek laboratóriumi adatbázisokban való archiválása, melyekhez az interneten keresztül más kutatók is hozzáférhetnek. Az Ebola-vírus géntérképét például már archiválták, és a kereskedelmi úton beszerezhető DNS-spirál alkalmazásával egyetlen szakértő össze is tudná állítani.

Tudtad?
Az 1990-es években a japán Aum Shinrikyo szekta tagjai megpróbálták felderíteni a természetben előforduló Ebola-vírus lelőhelyét Afrikában. Ez a vírus azonban szerencsére annyira ritka, hogy nem jártak sikerrel. Ma már egyszerűbbnek tartanák, hogy egy otthoni laboratóriumban állítsák elő.

Aggasztó kilátások

A tudomány mai állása szerint az emberek olyan módosításokat tudnak betervezni, amire a természet soha nem lesz képes: a genetikusok meg tudják oldani, hogy a medúza génjének átültetésével olyan majmokat vagy gabonát állítsanak elő, mely a sötétben világít, ugyanakkor a természet nem képes áthidalni ily módon a fajok közötti gátakat.

A személyi számítógépek és az internet hallatlanul tág lehetőségeket nyitott az amatőr biotechnológusok számára. A megtervezett vírusok létrehozásának technikája még csak most kezd kialakulni.

Az emberi immunrendszer alaposabb megismerése - bár gyógyászati szempontból igen nagy jelentőséggel bír - egyben megkönnyíti az immunitás meggyengítését is.

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A legújabb epizódban a cancel culture, azaz az eltörléskultúra került terítékre. Mikor született meg, és mit jelent a cancel culture kifejezés? Miért veszélyes jelenség? Kik azok a híres személyek, akik érintettek? Honnan tudjuk, hogy valósak-e az ellenük felhozott vádak? Hogyan befolyásolja az eltörléskultúra a stand up comedy műfaját?

Promóció

Hacsak az új vírusok megtervezése nem párosul az ellenük szolgáló vakcinák megfelelő szakértelemmel történő egyidejű elkészítésével, az emberiség éppen olyan védtelen és sebezhető lesz, mint amilyenek a bennszülött amerikaiak voltak az európai telepesek által behurcolt és addig ott ismeretlen betegségekkel szemben.

Cikkünk megírásában Martin Rees Ütött az utolsó óránk? című könyve segített.

Ezt is szeretjük