Milyen idő lesz januárban? Erre számíts az év többi részében

A meteorológusok a tudomány mai állása szerint néhány napos előrejelzésnél többre nem képesek, legalábbis pontosan nem tudják megállapítani a várható időjárási viszonyokat.

Azért még mindig támaszkodhatunk az évszázadok alatt összegyűjtött népi tapasztalatokra, amelyek többnyire működtek sok generáción keresztül.

Az időjárásra vonatkozó népi megfigyelések általában naptári ünnepekhez vagy névnapokhoz kötődnek, amikor az adott nap időjárási viszonyaiból, különösen az év elején, januárban, több hónapos előrejelzést képesek adni, de akár egy egész évre vonatkozó jóslatot is megfogalmaznak. Íme, a januári megfigyelések és megfejtéseik.

Mit ígér az új év első napja?

Számos időjárási regula kötődik az év első napjához: ha például január 1-jén szép, fényes, napsütéses idő volt, az bő termést és minden szempontból jó évet ígér, az időjárásra vonatkozóan azonban van egy kevésbé kellemes jövendölés is, ami májusig tartó hidegről szól.

De a tél hosszára más következtetések is születtek az első nap időjárásából, a csillagos újévi éjjel ugyanis rövid, a reggeli hideg, északi szél pedig hosszú telet jósolt. Közvetlenül ezután, az év második napjából pedig a szeptemberi időre mondtak jóslatot: eszerint éppen olyan lesz a kora őszi hónap, mint a január 2-án tapasztalt idő, ha például süt a nap, jó termés várható.

Tavaszról üzen a vízkereszt

A következő fontos dátum az időjárás szempontjából január 6-a, amikor véget ér a karácsonyi ünnepkör, és elkezdődik a farsang időszaka. Ha ezen a napon csurog az eresz, vagyis olvadásnak indul a hó, akkor a hiedelem szerint hosszú télre kell számítani, ha viszont esik a hó, korábban kitavaszodik, a fagy vízkeresztkor pedig ugyancsak arról üzen, hogy még sokat kell várni a tavaszra, a naptárinál jóval később jön el.

Ha napközben száraz az idő, a megfigyelések szerint esős, zivataros nyárra lehet számítani, az eső viszont tavaszra jósolja a bőséges csapadékot.

Időjós névnapok

Még négy fontos időjós dátum van ezen kívül januárban, mind a négyhez névnapokhoz kötődő szólások kapcsolódnak. Január 18., Piroska napja például 40 napra megjósolja a várható fagyot: Piroska napján, ha fagy, 40 napig el nem hagy - így szól a mondás.

A következő Ágneshez kötődik, ami január 21-ét jelöli: ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince. Másnap, 22-én, Vince napján a szőlőtermelők megfigyelték az időjárást: szép, napsütéses idő esetén jó bortermésre számíthattak, rossz idő esetén pedig épp az ellenkezőjét jósolták.

Sokan ezen a napon vincevesszőt vágtak, amit vázába tettek, és figyelték, hogy mikor hajt ki - ebből jósolták a következő évi termést. Január 29-e, Pál fordulása az utolsó időjós nap januárban: a hiedelem szerint az aznapi időjárás meghatározó lesz a következő 40 napra nézve.

• jóslás
• hagyomány
• hasznos tippek
• időjárás
• Terasz