Olyasmit tartalmaz a meteorit, ami nincs: kicsivel a naprendszerünk születése után keletkezhetett

A Florence-i Természettudományi Múzeum tárlatából került elő egy kis doboz, mely egy különös követ rejtett. Egy meteoritot, melyet Khatyrka meteoritnak neveztek el, és amelyet egykor Szibériában, a Koryak-hegységben találtak. Alaposabb vizsgálódás után ez a meteorit óriási szenzáció tárgya lett.

A múzeumban tartott meteorit titka csaknem örökre rejtve maradt a tudomány és az emberiség előtt. Belsejében kimutattak ugyanis egy ásványt, amely röviddel azután keletkezhetett, hogy a naprendszerünk 4,5 milliárd éve megszületett.

Ilyen ásvány a természetben nincs

A különös meteorit szerkezete szerint kvázikristály, és ez az, ami létezését lehetetlenné teszi. Kvázikristályok ugyanis a természetben nem fordulnak elő, csupán tiszta kristályok. Kvázikristályt csak laboratóriumi körülmények közt tudnak előállítani. Az iparban használatosak is a kvázikristályos anyagok, például acél élezésére, illetve tapadásmentes serpenyők készítésében.

Hogy mi is pontosan a kvázikristály? Egy átmenet a kristályszerkezet és az amorf, nem kristályos anyagok között. Míg a tiszta kristályok  egy elemi cella periodikus ismétlődéséből, a kvázikristályok váza több elemi cella nemperiodikus ismétlődéséből tevődik össze.

Azt, hogy természetben nem létező dolgot tartalmazzon egy meteorit, Steinhardt, a kutatás egyik szakértője azzal magyarázta, hogy naprendszerünk létezése hajnalán valószínűleg két aszteroida találkozásakor keletkezhetett a különös kristályszerkezetű ásvány. Ennek a fizikai körülményeit csak további vizsgálatok során deríthetik ki.

• meteor
• csillagászat
• érdekesség
• kristály
• nem létező anyag meteoritban
• Terasz