Olyasmit tartalmaz a meteorit, ami nincs: kicsivel a naprendszerünk születése után keletkezhetett
A tudósok sem tudják hová tenni: a meteorit természetben nem előforduló anyagot tartalmaz.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek
-
01 -
02 -
03 -
04 -
05
A Florence-i Természettudományi Múzeum tárlatából került elő egy kis doboz, mely egy különös követ rejtett. Egy meteoritot, melyet Khatyrka meteoritnak neveztek el, és amelyet egykor Szibériában, a Koryak-hegységben találtak. Alaposabb vizsgálódás után ez a meteorit óriási szenzáció tárgya lett.
A múzeumban tartott meteorit titka csaknem örökre rejtve maradt a tudomány és az emberiség előtt. Belsejében kimutattak ugyanis egy ásványt, amely röviddel azután keletkezhetett, hogy a naprendszerünk 4,5 milliárd éve megszületett.
Ilyen ásvány a természetben nincs
A különös meteorit szerkezete szerint kvázikristály, és ez az, ami létezését lehetetlenné teszi. Kvázikristályok ugyanis a természetben nem fordulnak elő, csupán tiszta kristályok. Kvázikristályt csak laboratóriumi körülmények közt tudnak előállítani. Az iparban használatosak is a kvázikristályos anyagok, például acél élezésére, illetve tapadásmentes serpenyők készítésében.
Egy-egy példa kvázikristály-szerkezetre (balra) és tisztakristály-szerkezetre (jobbra).
Hogy mi is pontosan a kvázikristály? Egy átmenet a kristályszerkezet és az amorf, nem kristályos anyagok között. Míg a tiszta kristályok egy elemi cella periodikus ismétlődéséből, a kvázikristályok váza több elemi cella nemperiodikus ismétlődéséből tevődik össze.
Azt, hogy természetben nem létező dolgot tartalmazzon egy meteorit, Steinhardt, a kutatás egyik szakértője azzal magyarázta, hogy naprendszerünk létezése hajnalán valószínűleg két aszteroida találkozásakor keletkezhetett a különös kristályszerkezetű ásvány. Ennek a fizikai körülményeit csak további vizsgálatok során deríthetik ki.
A meteorit, mely a nem létező anyagot tartalmazza. Nem ez az egyetlen azonban, melyben váratlan dolgot találtak: több meteorit is felkeltette a tudósok figyelmét.
Az Oroszországban lelt Uakit meteorit az egyik ilyen különleges anyagot tartalmazó meteorit.
Nagyrészt kamacitból (vas és nikkel) áll, de belül olyan, a gyémántnál is keményebb ásványt fedeztek fel, amit még soha nem láttak: uakititnek nevezték el. A fotón az uakitit keresztmetszete látható.
Ausztráliában ugyancsak egy olyan, mintegy 70 éve érkezett meteoritot találtak, amely természetben nem előforduló anyagot tartalmaz.
Csupán vasolvasztás közben tapasztalták korábban a létrejöttét. Az anyagot edscottitnak nevezték el Edward Scott meteoritszakértő után. Fotón a meteorit csiszolás után.
A La Paz meteorit egy hajszálvékony darab szénnel a belsejében hullott alá: az Antarktiszon találták, és feltételezik, ez nem más, mint egy, a Napnál is öregebb üstökös darabja.
A meteorit metszete.
Lehet-e boldog, aki intelligens? - A tudás hatása a lelki egészségre
Kepes András író, újságíró a Femina Klub júniusi előadásán arra keresi a választ, hogyan találhatunk boldogságot egy folyamatosan változó, kihívásokkal teli világban. Hogyan formálhatjuk úgy az életünket, hogy az ne csak sikeres, de valóban örömteli is legyen?
További részletek: feminaklub.hu/
Jegyek kizárólag online érhetőek el, korlátozott számban.
Időpont: 2025. június 5. 18 óra
Helyszín: MOM Kulturális Központ
Promóció
OLVASD EL EZT IS!
- érdekesség
- csillagászat
Miben más egy fehér lyuk, mint egy fekete? Sok mindent megmagyaráznak, ha valóban léteznek
- csillagászat
- fekete lyuk
Elképzelhetetlen végtelenség: minden fekete lyukban külön univerzum lehet
