Most megtudhatod lesznek-e változások a fizetésedben jövőre
Megdöbbentő különbségek derültek ki a női és a férfi munkaerőpiacról. Tehetsz ellene! (x)
November másodika volt a fordulónap: ekkortól a nők már ingyen dolgoznak az év végéig. Legalábbis a férfiakhoz viszonyítva. A nők az Európai Unióban ugyanis átlagosan 16%-kal keresnek kevesebbet. Magyarországon ez az arány rosszabb: 20,1%. De milyenek a keresetek az egyes szakmákban?
Számos oka van annak, hogy ilyen jelentős a nemek közötti bérszakadék az EU országaiban - de hasonló a helyzet az Egyesült Államokban és más fejlett országokban is.
A jelenség egyik fő oka a hagyományokban keresendő: a közfelfogás szerint a nők kevésbé kompetensek és kreatívak, mint a férfiak, ezért természetes, hogy kisebb fizetés illeti meg őket. Ez a nézet annak ellenére szilárdan tartja magát, hogy az EU-ban a nők képzettebbek, mint a férfiak, a 2012-es adatok szerint a diplomások 60%-a nő.
Miközben a nők azonos munkáért alacsonyabb fizetést kapnak, mint a férfiak, szektorok szerint is megfigyelhető a diszkrimináció. Vannak jellegzetes női szakmák - egészségügy, oktatás, adminisztratív munkakörök, kiskereskedelem, szolgáltatások -, ahol hagyományosan szerényebb a bérezés, miközben a vezetői posztok esetében úgy tűnik, ezek a férfiaknak vannak fenntartva. Az EU-ban működő legnagyobb vállalatoknál a női csúcsvezetők aránya mindössze 17%. Ehhez érdekes adalék, hogy a magyar kormányban nincsen női miniszter, és a női parlamenti képviselők aránya 10% alatt van.
Az EU-ban a tudósok, mérnökök csupán egyharmada nő, ami újabb alapproblémára utal: a pályaválasztásra is hatnak a rögzült társadalmi sztereotípiák, melyek szerint bizonyos hivatások lányoknak nem valók, vagyis az általános elvárások eleve meghatározott, nőiesnek minősülő szakmák felé terelik a karriert tervező fiatal nőket.
Érdemes már most újévi fogadalmat tenned, hogy minden külső tényezőtől függetlenül 2016 lesz az áttörés éve a karriered szempontjából. Épp időben vagy ahhoz, hogy olyan változásokat vezess be az életedben, amelyek gyümölcse jövőre kezd beérni. A Jobline Karrier Útmutatója hetente friss cikkekkel jelentkezik, amelyekben azonnal hasznosítható gyakorlati tippeket találsz. Készülj fel: a legújabb cikkeket itt találod.
A „férfias” munkák fizetnek a legjobban
Magyarországon a műszaki és informatikai szektorban a legjobbak a pályakezdők esélyei, ami a fizetéseket illeti - ezek jellemzően férfiasnak minősített szakmák, bár vannak lelkesítő példák arra, hogy a fiatal, ambiciózus nőknek is teremhet babér.
A cégek megbecsülik a jól képzett fiatal szakembereket, igyekeznek még az egyetemi tanulmányaik alatt magukhoz vonzani őket, és a munkába álló friss diplomásokat kedvező juttatási csomagokkal marasztalják.
A 10 legjobban fizető szakma
Alapképzés átlagos bruttó fizetése, mely forintban értendő.
- villamosmérnöki 298 219
- gépészmérnöki 289 554
- mérnökinformatikus 281 834
- gazdasági informatikus 269 941
- programtervező informatikus 267 841
- védelmi igazgatási 256 021
- igazgatásszervező 250 669
- pénzügy és számvitel 250 236
- műszaki menedzser 245 132
- kereskedelem és marketing 233 218
A fenti adatok az átlagfizetésekre vonatkoznak, ha megnézzük, hogy az adott szakmában mennyit keresnek a nők és a férfiak, a kép lehangoló. Mint az Eduline cikkéből kiderül, műszaki területen a frissen végzett nők bére a nettó 160 ezret sem éri el, míg férfi kollégáik 220 ezernél is magasabb havi nettóra számíthatnak.
A szintén jól fizető informatikai és gazdasági pályán komoly különbség van a nemek között, míg a férfiak 262 ezer nettót kapnak átlagosan, a nők egyedül informatikai végzettséggel közelítik a 200 ezret, de még azzal sem érik el, így is csak 194,99 ezer forintot keresnek - itt a nemek közötti különbség 64 ezer forint. A gazdaságtudományi területen a különbség a nemek között 65 ezer forint.
Legalacsonyabb átlagbért a tanulmány nők esetében sporttudományi diplomával regisztrált, itt mindössze 132 ezer forintra lehet számítani. A nők bére egyébként csak a fent felsorolt, legtöbb fizetéssel kecsegtető területek esetében érte el a diplomás átlagot.
Béremelés várható
Nyár elején még vicces bulvárhírként tálalta a hazai média, hogy egy balatoni vendéglátóhely összes alkalmazottja kollektíve felmondott: sms-ben tájékoztatták a tulajt, hogy Ausztriába távoztak, ahol háromszor akkora bért kapnak, mint itthon. Azóta pár hónap telt el, és a helyzet komolyra fordult. A munkáltatók riadót fújnak, mert több szektorban is vészes munkaerőhiány tapasztalható az elvándorlás miatt.
Minden második cég nehezen talál szakképzett munkaerőt, de a képzettséget nem igénylő szakmákban sem tolonganak a jelentkezők. A hipermarketek például lámpással keresnek árufeltöltőket és rakodókat. A fuvarozók 20 ezer sofőrt tudnának azonnal munkába állítani, szakmunkáshiány van az építőiparban, hasonló problémával küzd többek között a feldolgozóipar és az egészségügy is, és ha végigmegyünk egy forgalmasabb budapesti utcán, az üzletek, kifőzdék, pékségek kirakataiban sorra láthatjuk a táblákat: eladót, pénztárost, felszolgálót, kézilányt fölveszünk.
A félmilliósra becsült munkaerő-elvándorlás miatt béremelésre van szükség, ebben a szakszervezetek és a vállalkozások is egyetértenek. A Munkástanácsok Országos Szövetsége november 3-án a jövő évi minimálbér 8, a szakmai bérminimum 13%-os emelését javasolta, ezáltal előbbi 113 500, utóbbi 138 000 forint lenne. Amennyiben a javaslat meghallgatásra talál, a minimumok emelése feltehetően hatással lesz az általános bérstruktúrára, azaz több szektorban is fizetésemelésekre kerül sor.
Értékesítés, Kereskedelem
IT, Telekommunikáció
Logisztika, Szállítmányozás, Beszerzés
Műszaki terület
Pénzügy, Számvitel
SSC - Shared Service Center
Vendéglátóipar, Idegenforgalom