Miért van idén ilyen korán a húsvét? Ezen múlik a legkorábbi és legkésőbbi dátum

Bár világi hagyományai és időpontja is elválaszthatatlan az ősi, pogány eredetű tavaszünneptől, a húsvét a nyugati kereszténység legfontosabb ünnepe, Jézus feltámadásának emléknapja. Emléknapja, és nem évfordulója, hiszen Krisztus kereszthalálának pontos ideje ismeretlen, nem ezzel hozható azonban összefüggésbe, hogy húsvét dátuma sem lehet konkrét.

A katolikus húsvét mozgó ünnep, épp úgy, mint a hozzá kapcsolódó pünkösd, a böjti időszak kezdetét jelentő hamvazószerda vagy épp adventi vasárnapjai. 2024-ben a hivatalos húsvétvasárnap március 31-ére esik, de vajon ki dönti el ezt minden egyes évben?

Így kell kiszámolni a húsvét dátumát

A pontos dátum kiszámításához a tavaszi napéjegyenlőség időpontja, vagyis március 21. adja a legfontosabb támpontot, húsvét vasárnapja ugyanis a napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap. Ha március 21-e szombati nap, és a holdtölte is épp akkor esedékes, másnap, március 22-én lesz húsvétvasárnap, ezzel adva meg a legkorábbi lehetséges dátumot. A legkésőbbi pedig április 25-e, ez a dátum helyezkedik el a lehető legtávolabb a napéjegyenlőségtől holdjárás szempontjából.

Az idei március 31. a viszonylag korai, de nem ritka dátumok közé sorolható. A jó néhány éve munkaszüneti napnak számító nagypéntek így március 29-ére, a szabadnapként megmaradt nagyszombat 30-ára, a szintén munkaszüneti napként számontartott húsvéthétfő pedig április 1-jére esik.

A holdnaptártól Ferenc pápáig

A számítás elsőre bonyolultnak tűnhet, a történetére pedig még inkább igaz ez, nem csoda, hogy mai napig vita tárgyát jelenti a kereszténységen belül. A húsvét ünnepének kialakulása a 2. századhoz köthető, pontosabban a zsidó hagyományokhoz és a zsidó naptárhoz, melynek hónapjai a hold ciklusaihoz igazodnak. 

Az i. sz. 325-ben megtartott niceai zsinaton később letették a mai dátumszámítás alapjait, és megtiltották a keresztény és a zsidó húsvét egybeesését, ugyanakkor utóbbit alapul vették, mivel Jézus feltámadását szerették volna a korabeli dátumhoz a lehető legközelebb ünnepelni, ez pedig elválaszthatatlan a zsidó pészahtól. A jelenleg is érvényben lévő számítást 1581-ben kánonban rögzítette a katolikus egyház, az ortodox egyház azonban nem ehhez alkalmazkodik, a dátumszámítási módszerük a Gregorián-naptár előtti Julianus-naptárt követi, ami többhetes eltérést is jelenthet. 

A két dátum nagyon ritkán esik egybe, sokan viszont törekednének a kereszténységen belüli egységre, Ferenc pápa például legutóbb 2015-ben nyilvánította ki az egyház nyitottságát erre, jelezve, készek megváltoztatni a húsvét időpontját. Született javaslat például április második vasárnapjára is.

Vasárnap vagy hétfőn ünneplünk?

A húsvéti időszak maga korántsem csak pár napot jelent, sokkal inkább ötvenet. Hogy miért? Az év ezen szakaszát a böjt előzi meg, mely hamvazószerdával kezdődik, és negyven napig tart, egészen húsvétvasárnapig. A böjt utolsó hete a nagyhét, ami a Jézus Jeruzsálembe való bevonulását jelölő virágvasárnaptól húsvét vasárnapjáig tart. 

A nagyhéten belül fontos nap az utolsó vacsoráról megemlékező nagycsütörtök, a kereszten kínhalált halt Krisztust gyászoló nagypéntek, majd a csendest virrasztást jelképező nagyszombat, melynek estéje már a húsvétvasárnapi feltámadás ünnepének jegyében zajlik a katolikus egyházban. Húsvétvasárnap a kereszténység legfontosabb napja, amikor is Krisztus feltámadásával győzelmet aratott a halál felett.

A húsvéthétfőnek egyházi jelentősége kevesebb van, nem véletlenül tévesztik el azonban sokan a feltámadás napját: a harmadnapon föltámadott a péntekkel együtt jelent harmadik napot, nem pedig a péntek utáni harmadik napot jelöli, tehát nem hétfő. A húsvétvasárnaptól pünkösdvasárnapig tartó ötven nap a húsvéti idő, ami akár a vallásos hagyományokat, akár a tavasz jelentette újjászületést vesszük alapul, éppúgy az év egyik legkülönlegesebb és leginkább reményteli szakasza.

Képek: Getty Images Hungary.

• húsvéti hagyomány
• kereszténység
• vallás
• jézus
• Terasz