Ilyen káros a környezetre a hústermelés: elképesztő mennyiségű üvegházhatású gáz kerül emiatt a légkörbe
A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért egy amerikai kutatás szerint.
![Hús környezeti hatásai](https://kep.index.hu/1/0/3985/39855/398551/39855133_3041069_629fe812cfa1672a47813c36eb9440af_wm.jpg)
A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik - mutatott rá az Illinoisi Egyetem tudósainak tanulmánya.
A globális élelmiszer-termelés az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felel. Az új, nagyszabású tanulmány szerint az állatok húsának hasznosítása kétszer nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása.
A tudósokat is meglepte az eredmény
A kutatás megállapította, hogy az élelmiszer-termelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágya-permetezés és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátással jár. Ez több mint kétszerese az Egyesült Államok teljes károsanyag-kibocsátásának, és az összes globális kibocsátás 35 százalékát teszi ki.
![húsfeldolgozás1](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3985/39855/398551/39855141_8f68b0490066df33125236a50ee784f4_wm.jpg)
Atul Jain, az Illinoisi Egyetem klímakutatója, a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy a kibocsátás mértéke számukra is meglepő volt. Mint kiemelte, mivel a tanulmány az élelmiszer-termelés teljes folyamatát átfogja, a politikai döntéshozóknak érdemes felhasználniuk az eredményeket annak kidolgozására, hogyan lehetne az üvegházhatású gázok kibocsátását kordában tartani.
A The Guardian által ismertetett kutatás megállapította, hogy a húsukért tenyésztett állatok tartása sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra, mint az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek termesztése és feldolgozása, megerősítve a korábbi tanulmányokat a hústermelés, különösen a marhahús előállításának a környezetre gyakorolt óriási hatásáról.
A marhahús különösen káros környezeti szempontból
A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasználása, valamint a takarmányozás az élelmiszer-termelésből származó összes kibocsátás 57 százalékáért felelős, míg 29 százaléka származik a növényi eredetű élelmiszerek termesztéséből. A fennmaradó rész a termőföld egyéb felhasználásából származik, például a gyapot vagy a gumi termesztéséből. A marhahús önmagában az élelmiszer-termelés során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felelős.
![húsfeldolgozás2](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3985/39855/398551/39855145_8550925639cdd174b13d1fa3103a1072_wm.jpg)
A tanulmány számításai szerint a világ összes termőterületének nagy részét az állatok, és nem az emberek etetésére használják. Az állattartás ráadásul nagy mennyiségű metán, erős üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A tudósok kiszámolták, hogy egy kilogramm gabona előállítása 2,5 kilogramm üvegházhatású gázkibocsátással jár, míg ugyanennyi marhahús 70 kilogramm üvegházhatású gázt küld a légkörbe. A kutatók szerint a társadalomnak tudatában kell lennie ennek a jelentős különbségnek az éghajlati válság kezeléséhez.
![](https://kep.index.hu/1/0/5745/57455/574554/57455493_9de98688af3d0c9eaa9b1b4e5aeab263_wm.jpg)
Kutyabarátok készüljetek!
Jön a Dogz, az év legnagyobb kutyás fesztiválja! Falkasétákkal, állatorvosi tanácsadással, kutyás bemutatókkal, kutya&gazdi fotózással és sok más ingyenes programmal várunk szeptember 7-én a Városligeti Nagyréten.
Váltsatok jegyet a DOGZ fesztivál színpad izgalmas előadásaira is!
Promóció
Jain elmondta, hogy vegetáriánusként kutatását részben az motiválta, hogy szeretett volna tisztában lenni saját karbonlábnyomával. Mint hangsúlyozta, a kutatás célja ugyanakkor nem az volt, hogy rávegyen bárkit étrendje megváltoztatására, nem akarják ráerőltetni nézőpontjukat másokra, de úgy gondolják: "ha az embereket aggasztja az éghajlatváltozás, akkor komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy változtassanak étkezési szokásaikon".
![húsfeldolgozás3](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/3985/39855/398551/39855147_73bc6824d3167d21447d5a9913bb165d_wm.jpg)
A kutatók több mint 200 országból származó adatok alapján olyan adatbázist hoztak létre, amely 171 növény és 16 állati termék egységes kibocsátási profilját tartalmazza. Megállapították, hogy Dél-Amerika az a régió, ahol a legnagyobb az állati eredetű élelmiszerekből származó kibocsátás aránya, ezt követi Dél- és Délkelet-Ázsia, majd Kína. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások Kínában és Indiában gyorsan nőttek, mivel a növekvő jólét és a kulturális változások miatt ezekben az országokban több fiatalabb ember kezdett húsalapú étrendet követni. A tanulmány az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által korábban közzétett becslésnél többet számolt a hús éghajlati hatására. A FAO szerint ugyanis az összes kibocsátás mintegy 14 százalékát okozza a hús- és tejtermelés.
Furcsa dologra készülnek a tudósok: vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Több szempontból is fontos lehet, hogy a szarvasmarhák megtanulják használni az illemhelyiséget.
Furcsa dologra készülnek a tudósok: vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat
Több szempontból is fontos lehet, hogy a szarvasmarhák megtanulják használni az illemhelyiséget.
Elolvasom(Képek forrása: Getty Images Hungary)
OLVASD EL EZT IS!
![grönland-olvadás1](https://kep.index.hu/1/0/3931/39310/393106/39310673_2999153_4365b4e2b6a8422570f6f1d8f6c93228_wm.jpg)
- globális felmelegedés
- klímaváltozás