Ilyen káros a környezetre a hústermelés: elképesztő mennyiségű üvegházhatású gáz kerül emiatt a légkörbe

A hústermelés a felelős az élelmiszeriparban keletkező üvegházhatású gázok 60 százalékáért egy amerikai kutatás szerint.

Hús környezeti hatásai
Dilemma - Izgalmas témák, különböző nézőpontok a Femina új podcastjében.
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

A hústermelés közben világszerte 28-szor annyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, mint a növénytermesztés közben, ráadásul a legtöbb gabonát a vágóállatok etetésére termesztik - mutatott rá az Illinoisi Egyetem tudósainak tanulmánya.

A globális élelmiszer-termelés az emberi tevékenység okozta üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért felel. Az új, nagyszabású tanulmány szerint az állatok húsának hasznosítása kétszer nagyobb környezetszennyezést okoz, mint a növényi eredetű élelmiszerek előállítása.

A tudósokat is meglepte az eredmény

A kutatás megállapította, hogy az élelmiszer-termelés teljes rendszere, például a mezőgazdasági gépek használata, a műtrágya-permetezés és a termékek szállítása évente 17,3 milliárd tonna üvegházhatású gázkibocsátással jár. Ez több mint kétszerese az Egyesült Államok teljes károsanyag-kibocsátásának, és az összes globális kibocsátás 35 százalékát teszi ki.

húsfeldolgozás1
Fotó: naphtalina / Getty Images Hungary

Atul Jain, az Illinoisi Egyetem klímakutatója, a Nature Food című szaklapban megjelent tanulmány társszerzője elmondta, hogy a kibocsátás mértéke számukra is meglepő volt. Mint kiemelte, mivel a tanulmány az élelmiszer-termelés teljes folyamatát átfogja, a politikai döntéshozóknak érdemes felhasználniuk az eredményeket annak kidolgozására, hogyan lehetne az üvegházhatású gázok kibocsátását kordában tartani.

A The Guardian által ismertetett kutatás megállapította, hogy a húsukért tenyésztett állatok tartása sokkal rosszabb hatással van az éghajlatra, mint az emberi fogyasztásra szánt gyümölcsök és zöldségek termesztése és feldolgozása, megerősítve a korábbi tanulmányokat a hústermelés, különösen a marhahús előállításának a környezetre gyakorolt óriási hatásáról.

A marhahús különösen káros környezeti szempontból

A tehenek, sertések és más állatok élelmezési célú felhasználása, valamint a takarmányozás az élelmiszer-termelésből származó összes kibocsátás 57 százalékáért felelős, míg 29 százaléka származik a növényi eredetű élelmiszerek termesztéséből. A fennmaradó rész a termőföld egyéb felhasználásából származik, például a gyapot vagy a gumi termesztéséből. A marhahús önmagában az élelmiszer-termelés során keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának negyedéért felelős.

húsfeldolgozás2
Fotó: acilo / Getty Images Hungary

A tanulmány számításai szerint a világ összes termőterületének nagy részét az állatok, és nem az emberek etetésére használják. Az állattartás ráadásul nagy mennyiségű metán, erős üvegházhatású gáz kibocsátásával jár. A tudósok kiszámolták, hogy egy kilogramm gabona előállítása 2,5 kilogramm üvegházhatású gázkibocsátással jár, míg ugyanennyi marhahús 70 kilogramm üvegházhatású gázt küld a légkörbe. A kutatók szerint a társadalomnak tudatában kell lennie ennek a jelentős különbségnek az éghajlati válság kezeléséhez.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. A közösségi média ilyen-olyan formában, de mindenki életének része. Mégis sokszor úgy tűnik, nem tudjuk megfelelően használni. De vajon hol rontjuk el? Miért mindig a legbántóbb kommenteken van a legtöbb like? Kell-e reagálni egy utálkozó hozzászólásra, vagy az ignorálás az egyetlen út? A legújabb epizódban többek között ezekre a kérdésekre Tóth Dani pszichológus, Verebélyi-Kovács Csilla, a Femina social media managere, valamint Pintér Ada műsorvezető kereste a választ.

Promóció

Jain elmondta, hogy vegetáriánusként kutatását részben az motiválta, hogy szeretett volna tisztában lenni saját karbonlábnyomával. Mint hangsúlyozta, a kutatás célja ugyanakkor nem az volt, hogy rávegyen bárkit étrendje megváltoztatására, nem akarják ráerőltetni nézőpontjukat másokra, de úgy gondolják: "ha az embereket aggasztja az éghajlatváltozás, akkor komolyan el kellene gondolkodniuk azon, hogy változtassanak étkezési szokásaikon".

húsfeldolgozás3
Fotó: kcline / Getty Images Hungary

A kutatók több mint 200 országból származó adatok alapján olyan adatbázist hoztak létre, amely 171 növény és 16 állati termék egységes kibocsátási profilját tartalmazza. Megállapították, hogy Dél-Amerika az a régió, ahol a legnagyobb az állati eredetű élelmiszerekből származó kibocsátás aránya, ezt követi Dél- és Délkelet-Ázsia, majd Kína. Az élelmiszerekkel kapcsolatos kibocsátások Kínában és Indiában gyorsan nőttek, mivel a növekvő jólét és a kulturális változások miatt ezekben az országokban több fiatalabb ember kezdett húsalapú étrendet követni. A tanulmány az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által korábban közzétett becslésnél többet számolt a hús éghajlati hatására. A FAO szerint ugyanis az összes kibocsátás mintegy 14 százalékát okozza a hús- és tejtermelés.

Furcsa dologra készülnek a tudósok: vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Több szempontból is fontos lehet, hogy a szarvasmarhák megtanulják használni az illemhelyiséget.

Furcsa dologra készülnek a tudósok: vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Több szempontból is fontos lehet, hogy a szarvasmarhák megtanulják használni az illemhelyiséget.

Elolvasom

(Képek forrása: Getty Images Hungary)

Ezt is szeretjük