Őskori ereklyéknek hitték a leleteket: kiderült, hogy a modern ember alkotásai
Korábban úgy vélték, hogy az eszközök a Neander-völgyi embertől származnak, de kiderült, hogy a Homo sapiens alkotásai.

bacso-kiro-barlang
Ez is érdekelhet

Országos Iskolakert-fejlesztési Program: úton egy környezettudatos generáció felé (x)

Bónusz napok a dm-ben: szuper ajánlattal vár kedvenc drogériád (x)

beauty and style

Feszesíti, és kívül-belül megszépíti a bőrt a sárgarépa: villámgyors házi arcpakolás »

Ez a blézer az őszi szezon legdögösebb viselete: még a snassz szetteket is menővé teszi »

Michael Jackson 22 éves lánya igazi vadóc: vagány fotókon a gyönyörű modell »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A Homo sapiens készítette az első modern eszközöket Európában. A kontinensen felfedezett pengeszerű tárgyakról és állati fogakból készült medálokról korábban úgy vélték, a Neander-völgyi embertől származnak, egy új elemzés szerint azonban az Afrikából érkező Homo sapiens, vagyis a modern ember alkotásai.

Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature című tudományos lapban számolt be eredményeiről, melyek új információkkal szolgálnak a Homo sapiens Európába érkezéséről és a kontinensen eredetileg élő, csökkenő számú Neander-völgyi populációval való interakcióról. A kutatás középpontjában a mai Bulgária területén lévő Bacso Kiro-barlangban talált csontok és más leletek álltak.

Kapocs a két emberfaj között

- Felfedezéseink kapcsolatot találtak az akkori fejlett eszközök, mint a pengék és a fogakból és csontokból készült nyakékek terjedése és a Homo sapiens több mint 45 ezer évvel ezelőtti térhódítása között - mondta Shara Bailey, a tanulmány egy társszerzője, a New York-i Egyetem antropológiai intézetének professzora.

A kutatások azt igazolták, hogy a Homo sapiens készíthette az eszközöket, és hogy a modern ember és a Neander-völgyi ember közötti egymásra hatás miatt hasonlítanak ezek és a Neander-völgyiek által készített hasonló tárgyak - idézi Bailey-t a lipcsei Max Planck Társaság közleménye. A leletek új információkkal szolgálnak a két fajról és kapcsolatuk természetéről.

- Ha Neander-völgyiek készítették volna ezeket a modern eszközöket és ékszereket, az azt sugallta volna, hogy sokkal fejlettebb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint azt eddig véltük. Mindazonáltal vannak hasonlóságok a Homo sapiens által a Bacso Kiro-barlangban használt és a Neander-völgyiek által máshol alkalmazott kézműves technikák között, ami világosság teszi, hogy kulturális csere zajlott a két csoport között - magyarázta a tudós.

A cikk az ajánló után folytatódik

Az elemzést a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói vezették. Az európai és amerikai tudósok részvételével zajló vizsgálat a középső paleolitikum - őskőkorszak - és a felső paleolitikum közötti átmenet időszakára, az 50-30 ezer évvel ezelőtti időszakra fókuszált. Ebben a korban az Afrikából érkező Homo sapiens populáció a Neander-völgyiek helyébe lépett.

Az antropológusok szerint ugyanakkor ez a folyamat régiónként változó lehetett, az átalakulás részleteit nagyrészt homály fedi. Ezekről kívántak többet megtudni a szakértők a most bemutatott kutatással. A Bacso Kiro-barlang felső őskőkorszakból származó rétegében végzett ásatások során fedeztek fel Homo sapiens csontokat és fogakat számos kőszerszámmal, állati csontokkal, csonteszközökkel és függőkkel együtt.

Különböző elemzési módszerek alkalmazásával azonosították az emberi csontokat, és megállapították, hogy legalább 45 ezer évesek - ez az a korszak, amikor a Homo sapiens több hullámban Európába érkezett. A fogak és a DNS újabb elemzése révén pedig megállapították, hogy a Homo sapienshez tartoztak, nem pedig Neander-völgyi emberhez.

A kiemelt képen a Bacso Kiro-barlang látható. Forrás: Getty Images/Diyana Georgieva.

Rekonstruálták a barlangba szorult férfi arcát

187 ezer évvel ezelőtt Dél-Olaszországban egy férfi rosszul léphetett, és bezuhant egy szűk barlangjáratba. Itt érte a halál, az eltelt, hosszú évezredek alatt pedig cseppkősírt épített neki a természet. A Neander-völgyi férfi csontjai alapján rekonstruálták az arcát.

Ezt is szeretjük