A katona, aki 29 évvel a világháború után is még harcolt: Hiroo Onoda, a japán osztagparancsnok különleges története

Bár a világháborúnak jó ideje vége volt, a japán katona még jó ideig szolgálatban maradt.

GettyImages-176195373
Húsvéti tojásvadászat
Sóbors
Ez is érdekelhet
Retikül
Top olvasott cikkek

Amennyiben a japán mentalitást szeretnénk egyetlen szóval jellemezni, talán a fegyelmezettség lenne az a kifejezés, amely leginkább illene rá. Ha valaki, akkor Hiroo Onoda, a japán hadsereg katonája élő bizonyítéka volt ennek.

A második világháború idején harcoló Onoda évtizedekkel a háború vége után sem hagyta el a pontot, ahová parancsnoka rendelte, és a következő utasításra várva, mindentől távol szolgálatban maradt.

29 évet töltött a dzsungelben

A második világháború már a vége felé járt, amikor Onoda hosszú, különös száműzetése kezdetét vette. 1944-et írtak, amikor a Fülöp-szigetek egyik kisebb szigetére, Lubangra küldték. Osztagparancsnokként azt a feladatot kapta, hogy kémkedjen az amerikai erők után, és semmiképp se adja meg magát, várja kitartóan a többi japán katona megérkezését. Harmadmagával érkezett.

Hiroo Onoda.
Hiroo Onoda.

Szerencsésen sikerült elkerülnie, hogy fogságba essen, és társaival tökéletes búvóhelyre lelt a dzsungel mélyén. Míg ők ott bujdokoltak, más japán katonák megadták magukat a szembejövő amerikaiakkal szemben, vagy kivonultak a szigetről.

Társait lassanként elvesztette. Az első katona 1950-ben szökött meg. Tőle értesültek Japánban arról, hogy még mindig vannak katonák az erdőben, akik mit sem sejtenek róla, hogy a háború több éve véget ért. Hogy értesíthessék őket, röpcédulákat szórtak repülőgépekből a dzsungel felett.

A cikk az ajánló után folytatódik

Dilemma podcast

A Dilemma a femina.hu podcastje, mely minden adásban egy-egy megvitatást érdemlő témát jár körbe. Podcast-sorozatunk legújabb részében a testpozitivitás került terítékre. Tényleg építő jellegű vagy egyre egészségtelenebb a body positivity mozgalom? Mitől függ a testünkkel való viszonyunk? Miért mennek általában a nők plasztikáztatni?

Promóció

Ugyan a cédulákból az osztagparancsnok kezébe is került, ő gyanakvóbb volt annál, semmint hogy higgyen nekik. Úgy gondolta, hogy a cetliket az ellenség szórta le, mintegy megtévesztésként, hogy elmozdítsák, és kizökkentsék őket küldetésükből. Kitartóan tovább figyelte az amerikai katonai bázisokat, és tovább harcolt. Ottléte alatt mintegy 30 embert, civileket és katonákat ölt meg.

Manila és Tokió a röpcédulázás sikertelensége dacára sem hagytak fel a dzsungelben bujkáló osztag keresésével, ám kilenc év múltán mégis feladták azt, mert azt gondolták, hogy valószínűleg már egyik katona sem él. 1972-ben derült ki, hogy mégsem haltak meg: abban az évben Onodáék újabb akciót szerveztek, és támadtak. Onoda utolsó katonáját is elvesztette, és teljesen magára maradt, de még mindig nem adta fel a harcot: követte parancsnoka csaknem harminc éve kiadott utasítását.

Onoda (jobbra) és testvére.
Onoda (jobbra) és testvére.

Értesülvén a történtekről, Japán egy kutatócsoportot küldött a dzsungelbe, hogy találják meg, és világosítsák fel a világháborús katonát. Bár sikeresen ráleltek, Onoda hajthatatlannak bizonyult. Később egy civil utazó is találkozott vele, aki ugyancsak megpróbálta megértetni vele, hogy a második világháború réges-régen véget ért. Az állhatatos katona azonban közölte, hogy parancsnoka utasítására érkezett oda, és csakis akkor hagyja el a számára kijelölt pontot, ha ő mondja neki.

Nem volt mit tenni, megkeresték az egykori parancsnokot, aki akkoriban egy könyvesboltban tevékenykedett. Felöltötte régi, kopott egyenruháját, és így érkezett a helyszínre, ahol felszólította a hű katonát, hogy adja meg magát. Onoda így is tett.

Onoda, visszatérése napján, amint átadja szamurájkardját a Fülöp-szigeteki elnöknek.
Onoda, visszatérése napján, amint átadja szamurájkardját a Fülöp-szigeteki elnöknek.

A hazatérés után

Onoda hazatérésekor hőshöz méltó köszöntésben részesült, de a sok-sok kioltott emberéletért felelnie kellett. A Fülöp-szigeteki kormánytól kegyelmet kapott. Lubangba csak jóval később, 1996-ban tért vissza, ahol áldozatainak rokonai követeltek tőle kompenzációt.

1975-ben Brazíliába ment, ahol tehénfarmot létesített. 1984-ben egy szervezetet alapított, az Onoda Shizenjyukut, melyben japán fiataloknak tanította azokat a túlélési praktikákat, amelyeket a Lubang szigetén töltött idő alatt alkalmazott. Hosszúra nyúlt szolgálatáról könyvet is írt, 2007-ben. A legállhatatosabb japán katona 2014-ben, 91 éves korában hunyt el egy tokiói kórházban.

Ő volt Hitler utolsó titkárnője

Ha kedveled a történelem témájú cikkeket, akkor a következőt is ajánljuk figyelmedbe. Traudl Junge naiv csodálattal volt a Führer iránt: fiatal volt, mikor utolsó titkárnőjévé szegődött.

Hitler utolsó titkárnője volt: Traudl Junge 22 évesen került a diktátor mellé, és haláláig csodálta

Életének meghatározó fordulata volt, amikor megismerte Hitlert.

Elolvasom
Ezt is szeretjük