"Ilyennel nem lehet Brüsszelbe menni, mert kinevetik őket"
A hét interjúja rovatunkban Békesi László volt pénzügyminiszter meséli el, mi a gond Magyarországgal.

Nyereményjáték

Nyerj páros belépőt 2018 fergeteges jazzkoncertjére a Sárik Péter Trióval! (x)

Nyerj luxuskozmetikumokat érett bőr számára, és búcsúzz el a ráncoktól a természet erejével! (x)

Nyerj utazókönyvet, és ismerd meg a világ legkevésbé ismert érdekességeit! (x)

összesen 4 db játék
Ez is érdekelhet

Gomba vagy baktérium? Nagyon is lehet érzékelni a különbséget, és máshogy is kell kezelni (x)

Ezreket spórolhatsz a vízszámlán: pénzt és energiát spórol ez a konyhai eszköz (x)

A legjobb szőrtelenítő módszer télen is: így lesz hetekig sima a bőröd (x)

Babapuha és fényes lesz a festett haj, ha ezekkel ápolod: látható lesz a különbség (x)

Tökéletes alakot és egészséges testet ajándékozhatsz karácsonyra! Mutatjuk, hogyan (x)

beauty and style

3 baki, amivel nagyon el lehet rontani a csillogó sminket »

Ezt viseld a szűk ruha alatt, ha bevág a zsírpárnákba: alakformáló fehérneműk körképe »

Jónak hiszed, pedig ártasz vele: 4 dolog, amit ne csinálj, ha fogyni akarsz »

retikül.hu
Top olvasott cikkek
bmi kalkulátor
nem

A te BMI-d:

Alultápláltságot jelent. Mindenképp fordulj orvoshoz, hogy feltárd az okokat!

A testsúlyod ideális, törekedj a mostani alkatod megőrzésére.

Fokozottan vagy kitéve az infarktusnak és más betegségeknek. Csökkentened kell a testsúlyodat!

Veszélyeztetett kategóriába tartozol, mielőbb fogyókúrába kell kezdened!

Az egészséged közvetlen veszélyben van. Azonnal orvos által felügyelt diétába kell kezdened!

számolújraszámol

A kormány azt szeretné, hogy az Európai Unió ne vonja meg Magyarországtól a kohéziós alapokhoz való hozzáférést, ami közel 500 millió eurós - mintegy 142 milliárd forintos - kiesést jelentene. A büntetést a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság javasolta, döntést az európai uniós pénzügyminiszterek tanácsa hoz. Kálmán Olga az ATV Egyenes beszéd című műsorában Békesi László volt pénzügyminiszterrel beszélgetett arról, hogy miért dönthetett az EB egy ilyen drasztikus és eddig példa nélküli büntetés mellett, de kiderül a beszélgetésből az is, hogy mire fordítja a kormány a 2800 milliárdos államosított magán-nyugdíjpénztári vagyont.

- Van arra esély, hogy az európai pénzügyminiszterek tanácsa nem vonja meg Magyarországtól a kohéziós alapokhoz való hozzáférést? Nem matematikai esély, hanem ez így szokott lenni?

- Ez soha nem így szokott lenni, és azt gondolom, most sincs erre esély.

Teljesen nyilvánvaló, hogy az utolsó pillanatban egy nagyon erőteljes politikai roadshow-t indít az Orbán-kormány Orbán Viktor személyes részvételével, hiszen, ha jól tudom, német üzletemberekkel tárgyal már a mai napon, és a következő napokon is.

- Német üzletemberekkel... Angela Merkellel kellene tárgyalni, nem?

- Nyilván Orbán Viktor szeretne Merkellel tárgyalni, ami nem fog sikerülni, de ebbe nem akarok belemenni, mert ez már egy külügyi téma.

Az alapprobléma az, hogy a Barroso által vezetett bizottság éppen azért javasolta a pénzügyminiszterek tanácsának azt, hogy a nyolcadik éve folyó túlzott deficiteljárást léptessék a második szakaszba, mert 2011-ben a magyar kormány által kimutatott 3% alatti konszolidált államháztartási hiány csak az EU által el nem fogadható lépésekkel volt kimutatható.

Manipulált hiány

Ez egy manipulált hiány, ami azért nem tartható fönt, mert a magán-nyugdíjpénztári vagyonból majdnem 530 milliárd forintot fordítottak a folyó deficit - és nem az államadósság - csökkentésére. Ez durván a GDP 2%-a. Ez azt jelenti, hogy a 2011-es deficit nem 2,9%, hanem 4,9-5% volt, miközben a kormány vállalta a 2,9%-os hiányt.

A pénzügyminiszterek tanácsa abban nem érdekelt, hogy Magyarország számára egy ilyen manipulált elszámolást elfogadhatóvá tegyen, hiszen saját országaikban ilyen, az államháztartás valódi pozícióját meghamisító lépésekre soha nem került sor.

Arra igen, hogy megkísérelték egy 3% feletti hiány átmeneti elfogadtatását Brüsszellel, sőt, Brüsszel azt is megengedte a kötelező magán-nyugdíjpénztári rendszerrel rendelkező tagállamoknak - Magyarországnak is -, hogy két-három évnyi átmeneti időt kaphassanak annak érdekében, hogy legyen idejük pótolni a magán-nyugdíjpénztári rendszer bevezetése miatt a költségvetésből kieső járulékok elszámolását. De az nem merült föl, hogy a felhalmozott vagyonból lehessen a folyó költségvetési kiadást csökkenteni.

Ez olyan, mint amikor a család eladja a családi ezüstöt

- Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, hogy a 2800 milliárd forint azért nem tekinthető csak egy egyszeri pénzelvételnek, mert onnantól, hogy a nyugdíjrendszer ezen pillére megszűnik, évi 400 milliárd forint folyik be a költségvetésbe. Tehát nem az történt, hogy egyszer elvettük és megszüntettük, hanem ezzel fenntarthatóbbá vált a költségvetés: van egy biztos bevétel, ami nem a magánnyugdíjpénztárakhoz megy, hanem a költségvetésbe.

- A tücsök azért nem ciripel, mert nincs neki hegedűje, röviden ez a válasz. Két különböző ügyről van szó. Ami havonta befolyik a költségvetésbe, az a munkáltatók járuléka és a munkavállalóktól levont nyugdíjjárulék. Ez 30 milliárd forint, ami éves szinten 360 milliárd forint. Ez az Orbán-kormány döntése után valóban nem a magánnyugdíjpénztárakhoz folyik be, hanem a nyugdíjalapba, és ily módon a költségvetés bevételeit növeli.

Közgazdaságilag az rendben van, hogy a 2800 milliárdos fölhalmozott vagyon egy részét az államadósság csökkentésére fordítjuk, ezt úgy hívjuk, hogy vagyon-adósság konverzió. A vagyonból csökkentjük adósságot. Az összvagyon ettől nem változik, az nullszaldós marad. De amikor folyó költségvetési kiadást finanszírozunk, az olyan, mint amikor a család eladja a családi ezüstöt, és feléli. Abból fizeti a villanyszámlát, a fűtésszámlát, és időnként elmegy vacsorázni a szomszédos étterembe - addig, amíg tart a bevétel az ezüstből. De ha elfogy, utána mit fog csinálni? Nem fizeti ki a villanyszámlát?!

Erről van itt most szó. A 360 milliárd forintot ne keverjük ide, az valóban bent van a folyó költségvetés nyugdíjpénztári alfejezetében, de a vagyonból a deficitcsökkentésre vonatkozó rész nem ismételhető meg. Brüsszel azt mondja, hogy maguk az állami vagyont szép lassan felélik, hiszen a magánnyugdíjból csökkentik a deficitet. Ez tilos, ezt nem szabad megcsinálni.

Ilyennel nem lehet odamenni Brüsszelhez, mert kinevetik őket

- Tehát ilyen esetben az nem érdekli Brüsszelt, hogy ezzel évi 400 milliárd forinttal nő a költségvetés bevétele, mert ez egy másik történet?

- Nem mennék bele költségvetés-elszámolási vitákba, de ez egyszerűen nem igaz. Az, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések ezen része bekerül az állami kasszába, a folyó évi bevételeket minden évben 360 milliárddal növeli, de nem csökkenti az állam kötelezettségét, hiszen abból a pénzből az egykori magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíját kell fedezni nyugdíjba vonulásukkor.

Ez az állam kötelezettségeit ugyanannyival növeli, mint amennyivel most a bevételeit. Tehát itt sincs nyeresége az államnak, ez megint egy hamis okoskodás, ilyennel nem lehet odamenni Brüsszelhez, mert kinevetik őket.

- Az egyéni számlákat látta már valaki?

- Nincs egyéni számla, ez egy ígéret. Az egyéni számla fontos és jó, egyebek között ez lenne a garanciája az államosított magánnyugdíjpéntári vagyon későbbi visszafizetésének. De itt erről szó nincs.

Itt arról van szó, hogy a folyó nyugdíjjárulék-befizetéseket bevettük a nyugdíjkasszába, és a folyó nyugdíjakat fizetjük ebből. A pénzt nem azoknak a nyugdíjára tesszük félre, akiknek a befizetései a saját nyugdíjuk fedezetét képeznék később, hanem a jelenlegi nyugdíjasoknak a nyugdíját fedezzük belőle. Ez így is van, amikor felosztó-kirovó a nyugdíjrendszer, de megint egészen más a 2800 milliárdos vagyon, az a vagyon, aminek csak a hozadéka jelentett volna később a magán-nyugdíjpénztári tagoknak nyugdíjat.

Tehát Brüsszel egyfelől azt kifogásolja, hogy ne manipulálják se a 2011-es, se a folyó évi költségvetést. Egyszeri tételek nélkül ugyanis nem lehetne tartható a 3%-os hiány. Ezeknek az egyszeri tételeknek - mint például az ágazati különadók - a pótlására viszont ebben a pillanatban semmiféle elképzelést nincs, pedig ez is 180-200 milliárd évente.

700 milliárd forint hiányzik, program a pótlásra nincs

Több mint 500 milliárd forint a magán-nyugdíjpénztári vagyonból a folyó deficitcsökkentésre fordított rész, emellett 2013-ra kiesik majdnem 200 milliárd forint a szektorális különadókból. A kettő együtt 700 milliárd forint. Senki semmilyen programot nem mutatott be arra nézve, hogy ezt a kiesést hogy pótolják, miközben jövőre 2,9%-nak kellene lenni az államháztartási hiánynak.

Tehát van egy, a tényleges elszámolás meghamisítására vonatkozó kifogása Brüsszelnek, és van egy hosszú távú gazdaságpolitikai kifogása, miszerint, ha nincs fenntartható érdemi deficitcsökkentés, akkor az államadósság tovább nő, és folytatódik az a spirál, ami például Görögországot eljuttatta a csőd szélére. Ezt sem lehet megengedni, és a kettő együtt lehetetlenné teszi, hogy Magyarországot a túlzott deficiteljárás alól mentesítsék.

Mivel ezt nem lehet a végtelenségig húzni, ezért figyelmeztetésként - és nagyon méltányosan - nem a teljes kohéziós alapból történő támogatás zárolására tettek javaslatot, hanem az egyharmadára, ami a GDP 0,5%-a. Azért, hogy figyelmeztessék a magyar kormányt: vigyázzanak, mert ha nem tesznek érdemi lépéseket, akkor a szankciók elkerülhetetlenné válnak. Az interjú második részét, melyben az államadósságról esik szó, ezen a linken nézheted meg. A pénzügyminiszterek tanácsa egyébként várhatóan március 13-án dönt Magyarországról.

Blog.hu ajánló