Roma-ügy: egy borsodi iskola, amitől Vona Gábor hátast dobna

Magyarországon országszerte problémákat okoz a cigány-magyar együttélés, a Jobbik lassan már hetente tüntet valamelyik faluban emiatt. Vona Gábor, a párt elnöke nemrégiben kijelentette, véleménye szerint a magyar politika és oktatás továbbra sem tud választ adni a problémákra, és az lenne a legjobb, ha a cigány gyerekeket bentlakásos iskolákba zárnák, mert attól majd jól megjavulnak.

Vona Gábornak van egy jó hírünk: a magyar oktatás már megtalálta a megoldást, ezzel nincs gond, a baj az, hogy a módszert a tanárok ellenállása miatt az iskolák döntő többsége nem alkalmazza.

A putri putrijából járnak be mindennap

Borsod megye, Hejőkeresztúr, délelőtt fél 11. Egy csapat újságíró kanyarodik be a helyi IV. Béla Körzeti Általános Iskolába, ahol a diákok fele cigány. A szegénység a tanulók körében hatalmas, a 210 gyerek 70%-a hátrányos helyzetű, és közülük nem egy - az igazgató megfogalmazása szerint - a putri putrijából jár be minden nap. Van olyan ház, ahol nincs se víz, se villany, se ágy, a gyerekek egy sufniszerűségben, a földön leterített ruhákon alszanak.

Kétharmaduk megy érettségit adó iskolába

Ám hiába a szegénység és a romák magas aránya, ez egy olyan általános iskola, ahonnan minden diák továbbtanul, ráadásul kétharmaduk megy olyan intézménybe, ami nem szakmunkás-bizonyítványt, hanem érettségit ad. A hasonló összetételű iskolákban 30-40% az átlag.

Itt a gyerekek magatartásával sincs baj, a diákok szeretnek iskolába járni, nem lógnak, és veszekedések sincsenek, roma és nem roma diákok békében élnek egymással.

- Eszükbe sem jut, hogy ne vegyüljenek, sőt, a magyar gyerekek megvédik cigány társaikat. Két éve ballagott el tőlünk egy nem cigány kislány. A szülei mesélték, hogy az egyik vasárnapi ebédnél valamilyen megjegyzést tettek a romákra, mire a kislány könnybe lábadt szemmel azt kérdezte, hogy mondhatnak ilyet, hiszen ez nem is igaz. A szülő pedig önkritikát gyakorolt a kislány hatására - mesélte a magyar viszonyok között már-már hihetetlennek tűnő történetet Kovácsné Dr. Nagy Emese, az iskola igazgatója, a roma és nem roma gyerekek felzárkóztatására egyaránt alkalmas magyar módszer kidolgozója.

Mint megtudjuk, a hejőkeresztúriak tanítási módszerét az országban összesen kilenc iskola alkalmazza, az eredmény pedig mindenhol szinte ugyanaz. Hencidán, ahol az összes tanuló cigány, már egész hamar megérezték a változást: míg korábban sorozatosak voltak a konfliktusok az iskolában, és a gyerekek marták egymást, addig a módszer bevezetése után két-három hónappal azt vették észre, hogy megszűnt az acsarkodás, a csúnya beszéd.

Már nem kell igazgatóit adni

- Az igazgatók arról számolnak be, hogy nem kell igazgatóit adniuk. Kevesebb a rongálás is - sorolja Kovácsné Dr. Nagy Emese. És tényleg: a hejőkeresztúri iskolában az első dolog, ami feltűnik, hogy minden tiszta, nincsenek összefirkált ablakok, a vécében nincsenek falfirkák, vandalizmusnak semmi nyoma.

- A mi gyerekeink egyáltalán nem mutatnak kirívó magatartási problémákat - mondja az igazgató. A módszer a gyerekek magatartásában négy hónap után, a tanulmányi eredményben pedig négy év után hoz pozitív változást.

- Évek kellenek ahhoz, hogy egy családi hátteret leküzdjünk - magyarázza Kovácsné Dr. Nagy Emese.

Aztán megtudjuk, hogy az iskola sokat emlegetett módszere a KIP, azaz a Komplex Instrukciós Program, amit két év kemény munkájával Kovácsné Dr. Nagy Emese és néhány munkatársa adaptált magyar viszonyokra. A módszer egyébként amerikai, a Stanford Egyetemen fejlesztették ki a spanyol anyanyelvű gyerekek felzárkóztatására.

Végre egy matekóra, ami nem unalmas

Hogy megismerjük és megértsük a KIP-et, arra kér az igazgató, üljünk be a hatodikosok matekórájára, aminél nincs is unalmasabb, eddig legalábbis ezt gondoltam. Ez az óra viszont egyáltalán nem untatott, ugyanúgy lekötött engem, mint - meglepetésemre - a tizenéves diákokat.

Ez a matek óra más volt, mint a többi, a tanulók például nem külön ültek, hanem öt-hat fős csoportokban. A téma mindenkinek ugyanaz volt, a mértékegységek - méter, centiméter, deciliter, liter, térfogat -, de minden csoportnak más volt a feladata. Az egyik asztalnak tógát kellett készíteni, a másiknak egy recepthez kellett kimérni a hozzávalókat.

A csoportok az óra elején megkapták feladatukat, majd az eszközfelelősök az eszközökhöz rohantak, aztán, amíg az egyik csoport levette a kislány méreteit a tógához, addig a másik kimérte a lisztet, cukrot, és felírta.

A csoportban mindenki felelős volt valamiért, az elején a kistanár osztotta ki a feladatot, közben a jegyzetelő jegyzetelt, a feladat megoldása után pedig a beszámolót a beszámoló tartotta. A szerepek rotálódnak, így mindenki belekóstolhat mindegyik feladatba.

Később megtudjuk, ezek a szerepek nagyon fontosak, mivel rajtuk keresztül tanulják meg a gyerekek a munka irányítását, a prezentálást, a helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést. Mielőtt valaki azt hinné, az iskolában csak ilyen óra van, a tanórák ötöde úgynevezett KIP-es óra.  A KIP-módszer lényege még az is, hogy a feladatokat a gyerekek csak úgy tudják megvalósítani, amennyiben együttműködnek egymással.

Egy munkáltató mit vár el a dolgozójától? Hogy tudjon csapatban dolgozni

- Egy munkáltató mi alapján vesz fel alkalmazottakat? Az első, hogy tudjon csapatban dolgozni. A második, hogy tudjon kommunikálni, és a harmadik a szakmai tudás. Ez a társadalom részéről is egy visszajelzés nekünk, hogy embereket kell képeznünk - magyarázta az igazgató. A módszer segít a felzárkóztatásban is, Hejőkeresztúron fogyatékos gyerekek tanulnak nem fogyatékos gyerekekkel, egymást segítve, felhúzva.

- Minden tanulónál látunk olyan csodát, amit nem is hittünk volna. Olyan gyerekek szólalnak meg, akik hat évig nem beszéltek, és most beszámolnak - folytatja. A módszer egy budapesti iskolát is kirántott a gödörből, mint megtudjuk, a 9. kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola igazgatóját tulajdonképpen a kétségbeesés vitte rá, hogy bevezesse, mivel akkor összesen 15 elsősük volt.

- Majdnem bezárták az iskolát. Most nyolcvan elsősük van, és ez már a harmadik évfolyam. Özönlenek a gyerekek - büszkélkedik az igazgató.

A tanároknak készülni kellene az órára, ez a baj

Jogos a kérdés, hogy, ha ennyire hatásos a KIP, akkor országszerte miért csak kilenc iskola alkalmazza. A válasz meglehetősen érdekes: nagy valószínűséggel azért, mert a programot a tanárok többsége elutasítja, mert így készülniük kellene az órákra.

- A pedagógusnak az a problémája, hogy készülni kell a tanítási órákra. Aztán, amikor eltelik öt hónap, és február van, akkor azt mondja, hogy végre már nem csak rutinszerű és unalmas tanítási órákat kell tartani, végre történik is valami. Egy pedagógus szeptemberben majdnem belehal, októberben is, még novemberben is - világít rá a nehézségekre az igazgató.

- Van olyan iskolánk, ahol nem fogadták el az igazgatót, mert úgy gondolta, hogy beviszi a programot. A tantestület ezt úgy reagálta le, hogy azt mondta, kell nekünk ez az igazgató, aki idehozott ennyi munkát? Nekünk ez nem kell. Azóta megy a harc, és, bár a pedagógusok pontosan azt csinálják, amit kérünk, sejtésem szerint, ha kitennénk onnan a lábunkat, abbahagynák - avatott be Kovácsné Dr. Nagy Emese.

Mint megtudjuk, tavaly 1300 pedagógus volt az intézményben, és alig ötven gondolta úgy, hogy tényleg csatlakozna a programhoz.

- Itt volt tavaly 1300 pedagógus. Mind panaszkodnak, de nem sok mindent tesznek azért, hogy haladjanak előre. Nagyon sok elkeseredett pedagógus tanít ma a magyar közoktatásban - csatlakozik a beszélgetéshez az iskola magyartanára, aki hangsúlyozza, a tanároknak az átállás megújulás, de megterhelés is. A módszer elsajátításának nehézségét jól mutatja, hogy 5003 óravázlatból egy sem sikerült elsőre a tanároknak. - A csúcs az volt, amikor hetedszerre sem - jegyzi meg az igazgató. Kérdésünkre, hogy mennyi idő kell ahhoz, hogy egy tanárnak rutinból menjen a dolog, azt mondja, az elején egy óravázlat elkészítéséhez három-négy hét kell, amiért a tanár nem kap plusz pénzt. Ahhoz, hogy simábban menjen a dolog, legalább egy évre van szükség, de van, akinek kettő.

Nem kis feladat, de az biztos, hogy a módszert alkalmazó hejőkeresztúri tanárokon a kiégés legkisebb jele sem tapasztalható. Imádják a gyerekeket, és láthatóan újra beleszerettek a tanári szakmába, már csak ezért is érdemes lenne elgondolkodni a módszer átvételén a tanároknak.

Itt nem elveszik a gyerekek álmát, hanem megvalósítják

- Mi itt nem elvesszük a gyerekek álmát, hanem megvalósítjuk - mondja az igazgató, aki órákig képes beszélni sikeres diákjairól.

- Oszkár, akiről 2003-ban csak azt tudtuk, hogy nagyon jól táncol. Aztán készítettünk róla egy videofelvételt, amit elküldtük az egy pesti táncművészeti középiskolába. Azonnal felvették. Leérettségizett, és most ott tart, hogy az egyik évben többet volt Párizsban, mint Magyarországon. Mi ennyit tudtunk neki adni. Oszkár tényleg elveszett volna, ha nem figyelünk rá - meséli az igazgató.

- Aztán ott van Lali, aki szintén ide járt. Először villanyszerelő lett, ma pedig a műszaki egyetem tanulója - teszi hozzá.

A legjobb sztori azonban a takarítónőé, akit 13 éve vett fel az igazgató. A takarítónőnek akkor nyolc általánosa volt, támogatták, így egy idő után leérettségizett, majd elvégezte az informatika-könyvár szakot. Most félállásban könyvtáros náluk, félállásban takarítónő.

De mit szól ehhez Hoffmann Rózsa?

De mit szól a különc hozzáálláshoz a konzervatív oktatási államtitkár, Hoffmann Rózsa?

A politika újításait említve meglepetésünkre a hejőkeresztúriakból nem dől a panasz, ehelyett azt mondják, hogy nekik teljesen mindegy, mit talál ki az aktuális politika.

- Mi mindent el tudunk fogadni. Mi nem a tartalmat adjunk, hanem a keretet. A keretet pedig azzal tölti meg a tanár, amivel akarja. Az új köznevelési törvény azt mondja, legyen módszerbeli gazdagság. Hát, ebben van - nevet az igazgató.

Hoffmann Rózsa egyébként szeptemberben járt az iskolában, és a boon.hu-nak a következőket nyilatkozta: a csoportmunka kifejezetten célravezető, látványos eredményeket felmutató módszer. Bár kezdetben kétségkívül sok többletmunkát igényel, megéri a fáradságot. A hejőkeresztúri iskolának a továbbképzésben betöltött szerepét érdemes erősíteni. Az itteni pedagógusok követésre méltó módszert dolgoztak ki, az elméleti tudásuk megalapozott, eredményeik meggyőzőek. Ez pedig elég nagy dicséret az inkább konzervatívként megismert Hoffmann Rózsától.

Akit érdekel a KIP, az ezen a linken még többet megtudhat róla.

A szakmai út az Organic Communications által létrehozott Önkéntes Sajtóklub helyőkeresztúri tanulmányútja keretében jött létre. Köszönet érte!

• kirekesztettek
• hoffmann rózsa
• hejőkeresztúr
• komplex instrukciós program
• Terasz