Erre senki sem számított a feltárás közben: 43 méter hosszú, 4600 éves hajót rejtett a gízai nagy piramis

Ha a világ megannyi rejtélyes tája között van olyan terület, amelyet a legizgalmasabbnak nevezhetünk, akkor Egyiptom kétség kívül megérdemli ezt a címet.

A földjén sorakozó ezeresztendős piramisokról mind több és több titokra derül fény, és olyakor olyan leletek kerülnek elő, melyekre még a legtapasztaltabb régészek sem számítottak volna: ilyen volt Hufu hajója is, a gigantikus szerkezet, melyet a gízai nagy piramis lába alatt találtak, és amelyet Kamal el-Mallakh és csapata tárt fel 1954-ben.

Hufu hajója

Hufu fáraó (más néven Kheopsz vagy Szúfisz) az Óbirodalom IV. dinasztiájának fáraója volt, aki körülbelül i. e. 2589-2566 között uralkodott. Az ő idején épült a nagy piramis, a völgytemplom és a halotti templom is.

Mintegy 4600 éves hajóját az egyik legjelentősebb egyiptomi felfedezésként tartják számon, egyúttal misztikumként is, hiszen nem teljesen egyértelmű, miért kerülhetett a fáraó nyughelyéhez. Több lehetséges magyarázat is született, melyek valamelyike vagy akár több kombinációja is helytálló lehet.

Az egyik lehetséges magyarázat, hogy a hajónak spirituális rendeltetése volt: úgynevezett napbárkaként arra szolgálhatott, hogy a fáraó lelke eljuthasson vele Ré napistenhez a túlvilágra. Ezt alátámasztja a tény, hogy az alkalmatosság szerkezete nem lehetett a legalkalmasabb a valós használatra.

Noha ez utóbbi funkció kézenfekvőnek tűnik, és igaz is lehet, talán nem kizárólagos, mert deszkákon víz nyomára bukkantak, ami mégis arra utal, hogy a hajót használhatták vízen. Előfordulhat, hogy erre fektették a bebalzsamozott fáraót, amikor Memphisből a piramishoz szállították a testét. Egy harmadik opció pedig az, hogy a hajó Hufu zarándokhajója lehetett, mellyel bejárta a szent helyeket, és hogy a túlvilágon is használhassa, vele temették vízi alkalmatosságát is. Egyiptomi temetkezési szokások szerint ugyanis temetésükkor különféle kísérő tárgyakat kaptak a uralkodók, gondoljunk csak a Tutanhamon sírkamráiban lelt több mint 5 ezer tárgyra.

Szemben az ősi európai, hajót tartalmazó sírokkal, itt nem helyezték el benne az elhunyt testét. Nem is tudták volna, hiszen Hufu bárkája darabokban volt: összerakásnak megfelelő logikus sorrendben, szétszedett állapotban helyezték a gödrébe.

A hajó napjainkban

A hajó javarészt libanoni cédrusból készült, lapos fenekű, gerinc és tőkesúly nélküli szerkezet, melyet 1224 alkotóeleme alapján, több évi munka során, az egyiptomi hajóépítés szabályait figyelembe véve építettek újjá.

43,6 méter hosszú és 5,9 méter széles, valóságos remekmű. A történelem legrégebbi hajói között a legnagyobb, legjobb állapotban megmaradt darab. Napjainkban a számára emelt múzeumban járnak csodájára a turisták.

A gízai nagy piramis rejtélyei

A következő cikk a piramis titkait sorolja: részint arról a korabeli dokumentumról is olvashatsz, melyet az építésének vezetője készített.

• egyiptom
• piramis
• fáraó
• érdekesség
• hajó
• régészet
• Terasz