Miért hirdetett háborús veszélyhelyzetet Orbán Viktor? Ezért volt rá szükség a szakértő szerint
A jogalkotást egyszerűsítő lépés a háborús veszélyhelyzet a szakértő szerint.
- Ez az egyszerű nyári ruha uralja most a trendeket: a csőfazon a sportos és nőies stílusból sem hiányozhat idén »
- Az 53 éves Cate Blanchett a szokásosnál is gyönyörűbb ezeken a portréfotókon: felidézi a hollywoodi csillogást »
- Csupán 8 kozmetikumra van szükség a hatékony arcápolási rutinhoz: nem kell a fél fürdőszobát magadra kenned »
- Íme Koltai Róbert bájos, szőke párja: a színész 78 évesen élvezi a késői szerelmet
- Ki volt Az arany ember szerelme Jókai művében? Kvíz a kötelező olvasmányokból
- Felismered, melyik magyar városban készült a fotó? 9 kérdéses kvíz, hogy próbára tedd a tudásod
- Rúzsa Magdi 5 hónapos ikrei kívül-belül különbözőek: Keve, Lujzi és Zalán ilyen babák
- Mit jelent, ha a másik karba teszi a kezeit veled szemben? Testbeszédkvíz
Orbán Viktor tegnap a Facebookon jelentette be, hogy a kormány az Alaptörvényben biztosított jogával élve kedd éjféltől háborús veszélyhelyzetet hirdet Magyarországon. A már életbe lépett intézkedés a jogalkotást leegyszerűsítő lépés - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az M1 aktuális csatorna műsorában.
Kaiser Ferencet arról kérdezték, hogy már három hónapja tart az orosz-ukrán háború, és ezzel összefüggésben Magyarországon háborús veszélyhelyzet bevezetéséről döntött a kormány. Azt mondta: a kormányzati döntés mögött az áll, hogy ha a biztonsági helyzet megkívánja, gyorsabban, a parlamentáris munkát lerövidítve lehessen rendeletet alkotni. Ezzel együtt ez nem jelent háborús fenyegetést - fűzte hozzá. - Magyarország nem fog háborúba keveredni. Azt sem a NATO, sem az Európai Unió, de még Oroszország sem akarja - hangsúlyozta.
Kaiser Ferenc szerint a kezdetektől látni lehetett, hogy az oroszok eltaktikázták magukat: arra számítottak, hogy elmenekül az ukrán kormány, szétszalad az ukrán haderő, és a keleti, zömmel oroszul beszélő - de mint azóta kiderült, ukrán tudatú - lakosság tárt karokkal várja őket. Úgy vélekedett, egyik fél veszteségadataiban sem lehet megbízni. Külső elemzések, műholdfelvételek, becslések alapján az orosz haderőben 15 ezer és 25 ezer között lehet a halottak és a sérültek száma.
Ezzel Oroszország több élőerőt veszített, mint Afganisztánban 1979-től 1989-ig a Szovjetunió - mondta, jelezve: emellett 4 ezer és 5 ezer között lehet a hadifoglyok és a dezertőrök száma. Az ukrán oldalon kisebb lehet a veszteség - fűzte hozzá.
A szakértő szavai szerint egyik fél sem akar tárgyalni, mert egyik fél sem egyezkedhet: Ukrajna azért nem, mert még nem győzték le, Oroszország pedig azért nem, mert nem nyert eléggé, sőt - mint mondta - az orosz győzelem inkább vereség. Kaiser Ferenc úgy látja: a konfliktus megmarad az orosz-ukrán keretek között, és hosszú ideig fog tartani.
Fotók: Getty Images
Erőteljes fotók készültek az ukrán nőkről
A nehéz körülmények ellenére is próbálnak erősek maradni.
OLVASD EL EZT IS!
