Első rész
2019. május 29-én este elsüllyedt a Hableány sétahajó, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval a Margit híd közelében. A kisebb hajón harmincöten utaztak, harminchárom dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét dél-koreai utast sikerült kimenteni a Dunából, huszonhét áldozatot megtaláltak, egy dél-koreai személyt pedig még keresnek a hatóságok.
A körülményekről már sok mindent megtudtunk, ám azokról az emberekről, akik részt vettek a mentésben, eddig kevés információ állt rendelkezésre. Pedig rengetegen voltak, akik segítették a hatóságok tevékenységét aznap és a balesetet követő hetekben is. Többen közülük most arról beszéltek, mit éltek át a történtek során.
Megszólaltak a mentésben részt vevők
Balogh Zoltán, az MTI fotóriportere készített egy portrésorozatot, amely bemutatja azokat az embereket, akik a szerencsétlenség éjszakáján kimentették az életben maradottakat a vízből, akik további túlélők után kutattak, valamint akik munkájukkal segítették a Hableány roncsának kiemelését. Olvasd el megrendítő beszámolóikat! A fotókat két részletben közöljük, a második rész megtekintéséhez kattints ide.

- Nagyon ellenünk dolgozott minden: sötét volt, zuhogott az eső, fújt a szél, nagy volt a sodrás, magas volt a Duna vízállása, a helikoptereket ezért nem is tudtunk bevetni - mondta
Bisztrán Zoltán tűzoltó alezredes, a Katasztrófavédelem műveleti szolgálatának vezetője, aki a mentést irányította a tragédia éjszakáján.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Először az tűnt fel, hogy személyes tárgyakat sodor a víz, és egyszer csak megláttam egy embernek látszó valamit a Dunában - idézte fel a történteket
Szabó Zsolt, a Magyar Honvédség 86. Szolnok Helikopter Bázis Rubik szállító zászlóaljának rajparancsnoka. - Amíg a vízirendőrök nem emelték ki, nem is voltunk biztosak benne, hogy egy áldozatot találtunk.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- A barátnőm elkapta az egyik felénk sodródó mentőgyűrűben fekvő ember kezét a hajó jobb oldalán, én azonnal futottam a másik irányból, hogy segítsek neki - idézte fel
Jánvári Attiláné, Gizi, a Monarchia rendezvényhajó matróza. Sikerült a nő lábát elkapnia, így tudták ketten kiemelni a vízből. Amíg velük volt, a nő sokkos állapotban szorította a kezüket, és folyton a családját kereste.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Papp Anita, a Monarchia felszolgálója tudta, hogy nagy a baj, amikor meghallotta a kiáltást: "Több ember a vízben!" Épp vacsoráztatták a vendégeket, amikor a kapitány riasztotta a csapatot. Segített matróztársának kihúzni a hajó felé sodródó nőt. Amikor biztonságba helyezték, levetkőztették a reszkető embert, a saját ruhájukba öltöztették, plédekkel, asztalterítőkkel melegítették.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Szívszorító volt, hogy a nő, akit kimentettünk, nem merte elengedni a matrózunk és barátnője kezét akkor sem, amikor már biztonságban volt a hajón. Mintha az életébe kapaszkodott volna - emlékszik
Dajka László, a Monarchia kapitánya, aki a baleset közelében hajózott a tragédia idején. Ez volt élete legdrámaibb mentése, pedig negyven év alatt mentett kutyát, gyermeket, fiatalt, időset.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Gedei Péter, az Országos Mentőszolgálat budai mentőállomásának vezető mentőtisztje kárhelyparancsnokként irányította a munkát a baleset után. Bajtársaival este fél tízkor érkeztek a helyszínre. Az első információk még arról szóltak, hogy felborult egy csónak, és három könnyű sérültet mentettek ki a vízből. Később derült ki, milyen nagy a baj.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Alig tudtam a csónakban tartani Lilut, amikor az egyik holttestet jelezte - mondja
Stein Mária alezredes, a BRFK bűnügyi kutyavezetői alosztály munkatársa. Kollégáival ő indult elsőként az eltűntek keresésére. Kutyáik segítségével három áldozatot sikerült megtalálni. Lilu kutyát egyébként Professzor Asszonynak szólítják, és magázódnak vele, elmúlt tízéves.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- A kihívást az jelentette, hogy ilyen erős sodrású vízben még nem dolgoztunk élesben, gyakorolni is csak áradásmentes vízben tudtunk - mondja
Szávity József zászlós, a BRFK Bűnügyi Technikai Osztályának kutyavezetője, aki Adél kutyával vett részt az áldozatok keresésében.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Csak jöttek a cipők, ruhák, mentőmellények, mentőgyűrűk, a Hableányról leesett székek a Dunán, ezek között kellett megtalálni az áldozatokat - idézi fel
Jánosik Ágnes törzsőrmester, a BRFK vízi rendészetének hajóvezetője. A baleset utáni hetekben ők vitték el a búvárok által felhozott, illetve a lakossági bejelentés nyomán megtalált holttesteket.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Aki a rendőrségnél dolgozik, annak mentálisan erősnek kell lennie, de nem mindennap lát az ember nyolc holttestet letakarva az őrs előtt - mondta
Berki Csaba törzszászlós, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság szolgálatirányító parancsnoka. Ő vitte el a legfiatalabb áldozatot, az ötéves kislányt is.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Megrendültem, amikor tudomást szereztem a szerencsétlenségről, és mint rendőr, az volt az első gondolatom, hogyan tudnék segíteni - mondta
Kutsera-Juhász Bettina alezredes, a BRFK Közrendvédelmi Főosztályának osztályvezetője. Kollégáival, elsősorban kegyeleti okokból, lezárták a gyalogosforgalom elől a Margit híd északi oldalát és a rakpart érintett részét.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Minket is lesújtott a hír, de katonák vagyunk - mondta megrendülten
Farkas Péter szakaszvezető, a Magyar Honvédség gépkocsivezetője, aki autóbusszal vitte a mentésben részt vevőket a baleset másnapjától a szigetre. A háttércsapat azonnal összeállt, ők vitték a katonáknak a vizet, az élelmet és a ruhát, és amire még szükségük volt.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- A legnehezebb az volt, amikor a halottat meg kellett mutatni a családtagoknak - mondja
Magyar Lóránt Gergely, a Semmelweis Egyetem igazságügyi orvosszakértője. - A lelkünket páncélba öntöttük, a feladatot elvégeztük. Amikor a hozzátartozók szembesülnek szerettük halálával, fájdalmuk ismét lelket ad a holttestnek: a vizsgálat tárgyából ismét ember, anya, apa, gyermek, nagyszülő lesz.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Koch Norbert főhadnagy, a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred Hadihajós Alosztály megbízott parancsnoka a tragédia éjszakáján a többi mentésben részt vevő szervezettel együttműködve segítette a kutatást és mentést, majd bajtársaival hajnalban elkezdték a búvárbázis kialakítását.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Szokolóczi Zoltán tűzoltó zászlós, a fővárosi katasztrófavédelem búvára társaival a baleset áldozatait emelte ki a vízből, a holttesteket a rendőrségi csónakokra helyezték. Részt vett az ipari búvárok biztosításában is.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- A média nyomása hatalmas volt rajtunk. Örülök, hogy időben kiálltunk a rendelkezésünkre álló információkkal az újságírók elé, aztán pedig ezt mindennap megtettük - mondta
Jasenszky Nándor, a TEK Társadalmi Kapcsolatok Osztályának vezetője. A médiakezelés szempontjából a legfontosabb eredménynek azt tartja, hogy egyetlen kegyeletsértő képkocka sem jelent meg.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Reményvesztett és reményteli pillanatok váltották egymást folyamatosan a mentés során - mondta
Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ főigazgatója. - Felemelő dolog volt egy ilyen nagyszerű csapattal dolgozni, részben a saját kollégáimmal, részben a rendőrség és a tűzoltóság szakembereivel, több civil mentőszervezettel és a szakmai tudásukat adó szakemberekkel.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

- Lenyűgöző volt látni, hogy mindenki, aki részt vett ebben a munkában - hivatásosok, civilek, szakértők - a feladatát a lehető legmagasabb szinten hajtotta végre, tudta a kötelességét, és segíteni akart - mondta
Kreitz Zsuzsanna rendőr alezredes, az Interpol DVI Hungary csapatok irányítója. A DVI, vagyis Tömegszerencsétlenségek Áldozatainak Azonosítása csapatának ez volt az első bevetése.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Így vélekedik Szebeni Lehel ezredes, a TEK műveleti igazgatóságának főtanácsadója is, aki a katasztrófa után a vízi műveleteket hangolta össze. - Nagyon jó volt látni, hogy az első nap bizonytalanságai után az ország több pontjáról érkező emberek milyen segítőkészen és egységet alkotva tudtak a feladatra koncentrálni - mondta.

- A tragédia összehozta a mentésben részt vevő szervezetek dolgozóit, összekovácsolta a csapatot - mondja
Tarlós Vince törzsőrmester, aki a tragédia éjjelén gumicsónakról emelte ki az áldozatokat a vízből. A következő két hétben kollégáival segített a tűzoltóknak, rendőröknek, katonáknak, a TEK munkatársainak, valamint a mentésben részt vevő dél-koreaiaknak.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A kiemelt kép a baleset éjszakáján készült. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt.