A szomszédodban megerőszakolnak egy gyereket: te tennél feljelentést?

Két szörnyű eset is napvilágot látott június végén egy hét leforgása alatt. Egy kislányt anyja élettársa éveken át bántalmazott és molesztált, egy testvérpárral pedig saját apjuk bánt embertelen módon. Hogy fordulhat elő Magyarországon, hogy egy családban éveken át folyik bántalmazás, szexuális erőszak anélkül, hogy kiderülne az eset? Ennek jártunk utána.

Évekig bántalmazták a gyerekeket

13 év fegyházbüntetést kapott egy dunaföldvári juhász, miután évekig verte és rendszeresen megerőszakolta 2000-es születésű nevelt lányát. A férfi élettársa, a lány édesanyja a panaszokra úgy felelt, "hagyd rá, ne foglalkozz vele, majd abbahagyja". A gyermek végső kétségbeesésében maga tett bejelentést, mert már képtelen volt elviselni a bántalmazásokat.

Egy másik férfi pere zárt ajtók mögött folytatódik, mert annyira durván bánt vér szerinti lányaival, hogy a gyerekek érdekében szükséges volt a nyilvánosság kizárása. A férfi éveken keresztül verte, erőszakolta és dolgoztatta a lányokat.

A fent említett esetekben nemcsak az a közös, hogy egy héten belül közölte a sajtó a történteket, de az is, hogy éveken át senki sem segített a bajba került gyerekeknek. Olyan gyerekeknek, akik érintkeztek a külvilággal, iskolába jártak, orvosi vizsgálatokon eshettek át, de szomszédok is laktak a környezetükben, miközben a szörnyűségek történtek velük.

A rendszer működik?

Ki a felelős azért, ha egy gyermek éveken át kénytelen elszenvedni olyan bántalmazásokat, amelyeknek nyilvánvaló testi és lelki nyomai vannak, mégsem lép senki? Szerettük volna megtudni, az intézmények, vagy a döntéshozók mennyire érzik magukat felelősnek, ám ha kaptunk is választ, csak a felelősség hárítását tapasztaltuk.

A dunaföldvári esetben illetékes Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság megkeresésünkre levélben azt írta: "A településeken a jelzőrendszer működtetése, a családgondozási feladatok a helyi önkormányzat által fenntartott gyermekjóléti alapellátás feladata." A megyei gyermekvédelmi igazgatóság "területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást, otthont nyújtó ellátást és utógondozói ellátást (gyermek- és lakásotthonokban ill. nevelőcsaládokban) biztosít. Az ellátott gyermekek, fiatalok hatósági döntést követően kerülnek intézményrendszerünkbe."

Az igazgatóság közlése szerint egyébként a dunaföldvári esettel kapcsolatban mind a mai napig nem érkezett hozzájuk megkeresés.

Ennek alapján megkerestük a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, mely az iskolára mutogat. Bár mint írják, "A köznevelési intézmények és az egyes gyermekjóléti szolgálatok között jellemzően kialakult módja van az együttműködésnek", közlik, mégsem érkezett bejelentés az iskolából.Kerestük a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumot, hogy szerintük rendben működik-e a jelenlegi rendszer, és ha nem, akkor milyen változtatásokat terveznek. Kérdéseinkre a tárcától sem kaptunk választ.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára sajtósát sikerült elérnünk, aki szerint az államtitkár úr borzasztóan elfoglalt, de el fogja olvasni a kérdéseinket, ha ideje engedi.

Nem is a rendszerben van a hiba?

Korántsem biztos azonban, hogy a hiba a rendszerben van. Matusek M. Zsuzsanna, az Országos Gyermekvédő Liga elnöke kiemeli a társadalom felelősségét is. A dunaföldvári esetben mindenképpen említést érdemel a család környezetének felelőssége. Matusek szerint a társadalom legtöbb tagja összezár a hasonló esetek kapcsán, illetve hallgat róluk.

Ha pedig az úgynevezett elsődleges jelzőrendszer néma marad, a szülők egyike, egy rokon, a szomszéd vagy a tanár nem tesz bejelentést, az eljárás sem indulhat meg az ügyben, ami idejében kimenthetné a gyermeket méltatlan helyzetéből.

A dunaföldvári esetben felmerül a szomszédok felelőssége, akik az MTI híradása szerint közelről ismerték a családot. Legalábbis erre enged következtetni, hogy amikor a gyermeket hosszú időre magára hagyta az anyja és annak élettársa, pénz és élelem nélkül, a szomszédok gondoskodtak róla. Bár nyilvánvalóan tudták, mi folyik a szomszédban, legalábbis észlelték, hogy a gyermeket napokra magára hagyják, mégsem tettek bejelentést.

Vásárolj Femina Klub bérletet!

Vásárolj bérletet, és vegyél részt a 2025-ös év különleges előadásain, ahol izgalmas témákról hallhatsz elismert szakértőktől és közéleti személyiségektől. 

• Knapek Éva, aki a társfüggőségről és a mérgező kapcsolatokból való szabadulásról beszél. 2025.01.07.
• Kajdi Csaba, aki humorral és őszinteséggel osztja meg tapasztalatait nőkről és élettapasztalatairól "Anyámtól a modellekig" témában.  2025.02.19.
• Steigervald Krisztián, aki a generációk közötti kommunikáció kihívásait tárgyalja "Boomerek és Zoomerek" című előadásában. 2025.04.09.

További részletek: feminaklub.hu/

Helyszín: MOM Kulturális Központ

_Promóció

Hiába tudott tehát a férfi tetteiről mind az anya, mind pedig a szomszédok, a hatóságokhoz senki sem fordult. Ennek hiányában pedig a rendszer fogaskerekei nem indultak el. A rendszer maga tehát hiába lenne működőképes, ha a társadalmi mentalitás továbbra sem a sértettet védi, ehelyett hallgatásával a bántalmazót menti fel.

A fenti két eset csupán a jéghegy csúcsa. Borzasztó, hogy jelenleg is vannak olyan gyermekek, akik bántalmazások elszenvedői, mégsem kapják meg a megfelelő segítséget.

A dunaföldvári kislány végső elkeseredésében a polgármesteri hivatalhoz fordult panaszaival. Csak ezt követően, három évvel az első bántalmazás után ért véget a kálvária, legalábbis fizikailag. Az anya végül nem került börtönbe, bár kiskorú veszélyeztetése miatt kétéves börtönre ítélték, négy évre felfüggesztette a bíróság az ítélet végrehajtását.

• iskola
• családon belüli erőszak
• bántalmazás
• belföld
• nemi erőszak
• bűncselekmény
• gyermekvédelem
• gyermekmunka
• országos gyermekvédő liga
• dunaföldvár
• Terasz